Eddig úgy tudtam, hogy a ködvető a tankok tornyára szerelt különböző irányba álló, kisebb űrtartalmú hengerek, amelyből ködképző anyagot lőnek ki álcázás, az ellenséges tüzérség összezavarása céljából?

Ezt szépen összefoglaltad!

A tüzérségi gránátok iránystabilitását a huzagolás által kikényszerített pörgés (giroszkóp hatás) biztosítja. A gránát a röppályán nem bukdácsol, hanem stabilan tartja „heggyel előre” helyzetét, ami egyben a legkisebb légellenállást is jelenti. Becsapódásnál a gyújtónak is ideális érintkezést biztosít a céltárggyal. Röppályán az oldalszél csak sodródást okoz, de kalkulálható és elviselhető mértékben. A pillanatnyi széllökéseknek „alig” van hatása a szórásra.

A szárnystabilizált rakéta lőszereknél (ilyen a „Katyusa” lőszere is) merőben más a helyzet.
A lőszer iránystabilitását, a nyílvesszőhöz hasonlóan, a ráépített irányfelületek adják. Itt már jelentős hatása van a röppálya menti oldalszélnek, még a nem hajtott szakaszon is. A hajtott szakaszon ért oldalszél lökése (különösen a kilövés utáni kis sebességű szakaszon) tragikus hatású a szórásra. A szárnyakon létrejövő nagyobb (oldalszél) nyomaték, elfordítja a lőszert és az új (nem tervezett) irányba kényszeríti (nagyon rossz szórás). Ez a hatás természetesen nem csak vízszintes irányban igaz, hanem minden irányban. A függőleges irányú szélhatás a távolsági szórást növeli meg.
Ezért lőttek lehetőleg a legkisebb szögben oldalról és nem szemből az ellenségre, a Katyusákkal.

A „Ködvetőként” megismert német rakétavetők lőszerei pörgetve stabilizál lőszerek voltak.
A fúvóka-koszorú fúvókái, részint kifele és picit radiálisan is ferdék voltak. Ezzel kímélték a harci részt a drasztikus hőhatástól, másrészt adták a pörgető nyomatékot.
Ezt a pörgést természetesen nem lehet összehasonlítani a csöves tüzérség gránátjainak pörgésével (sokkal kisebb fordulat), de elégséges volt a szükséges iránystabilitáshoz, kiküszöbölve a farok-szárnyakat, és azok márt írt rossz hatását. Nagyobb fordulatszámot a hajtóanyag rudak sem bírtak volna ki. Valóban pontosabbak voltak a Katyusáknál, de azért nem csöves tüzérség!
Csak kezdetben húztak vastag füstcsíkot a hajtott szakaszon, mert akkor még nem diglikol rendszerű hajtóanyagot használtak. Ekkor ragadt rájuk a „Ködvető” név.

Propaganda, vegyi és füstanyag célbajuttatásán kívül csak repeszlőszert lőttek, főleg élőerő ellen (15cm-nél). A nagy lőszer átmérő és a harci-résszel együttmozgó hajtómű adta azt a praktikus lehetőséget, hogy hátra kerüljön a repeszt adó rész. A nem földön robbant repeszgránát (lásd „ugróakna”) hatásfoka sokkal jobb a felszínen robbanténál.

Sziasztok,

(ezer bocsánat az off-ért, de a privát üzenet nem vált be)

VALE, egy korábbi hozzászólásod kapcsán szeretnék veled beszélni, megtennéd, hogy jelentkezel az info@budapestscenes.com címen vagy a 06 20 524 0547-es számon?

Köszi előre is, üdv'

lev
Somogyi Levente
BudapestScenes

Én úgy tudom, hogy a hajtóanyag a nagyobb stabilitás miatt került az felső részbe.

A szovjetek már korábban rájöttek, hogy miért kell teherautóra telepíteni. A rövid hatótávolság és a hatalmas füstcsík miatt azonnal magukra vonták az ellenséges tüzérség tüzét. A kezelőszemélyzet jóval nagyobb veszteségeket szenvedett, mint más tüzérségi eszközök kezelői, ezért kellett , hogy tüzelés után minnél gyorsabban el lehessen hagyni a helyszínt.

Ez kedves. Megláttak bármi modernnek tűnő technikát és kikiáltották magyarnak?

Á

És ezekkel célozni is jobban lehetett, az oroszok a zsákmányolt példányoktól vették ezt át.

Ha jól tudom a rakétái hatékonyabbak voltak a mint a katyusáé. Ugyanis itt az orrban volt a hajtóanyag és a rakéta farában a robbanóanyag, így nem volt az hogy egy része esetleg a földben robban, és erejét veszíti.

Ez volt a német válasz a Katyusára.

nincs mit!:)
http://www.youtube.com/watch?v=fMcVIfebarM

Köszönöm a gyors, és mindenre kiterjedő választ!

Üdv.

A betyárját! Motorszám? :-)

Sdkfz 4/1 (Panzerwerfer42) a Típus megnevezése.
Adatok:
Személyzet 3 fő
Hosszúság 6 m
Szélesség 2,20 m
Magasság 3,05 m
Tömeg 8,5 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat 6-10 mm
Elsődleges fegyverzet 150 mm-es Nebelwerfer 42 rakétavető
Másodlagos fegyverzet 7.92 mm-es MG34 vagy MG42
Műszaki adatok
Motor Opel 3,6 literes 6 hengeres benzinmotor
Felfüggesztés torziós rugó
Sebesség 40 km/h
Fajlagos teljesítmény 68 LE
Hatótávolság 130 km