Warning: Table 'roncskut_kut2.roncskutatas_cache_page' doesn't exist
query: SELECT data, created, headers, expire, serialized FROM roncskutatas_cache_page WHERE cid = 'https://www.roncskutatas.com/node/12453' in /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc on line 135
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 729
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 730
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 731
Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/bootstrap.inc on line 732 KEM Kotló-hegy | A II. Világháború Hadtörténeti Portálja
warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/roncskut/public_html/includes/database.mysql.inc:135) in /home/roncskut/public_html/includes/common.inc on line 153.
Lehet "egyszerű" a kérdésem, de valaki Vérteskozma és Csákvár települések között lévő Kotló-hegyen, egy két üres álláson kívül talált már valamit!? Hétvégén bejártuk ezt a részt (magát a hegyet), de nem sok, még egy elpuffantott hüvelyt sem találtunk. ... pedig leírások szerint 1945. január végén "nagy volt ott a mozgolódás". ...4/1. huszár osztály, Marjai Tamás hadnagy ...
Beküldő: Patrol. Beküldés időpontja: 2012, január 17 - 17:27.
Uraim, köszönöm a hozzászólásokat... le a kalappal! Magam sem gondoltam volna, hogy ennyi észrevétel, hozzászólás lesz e témában.
Mondanom sem kell, hogy a múlt heti "gyér sétánkat" követően nagyobb lelkesedéssel vágok neki újra e résznek!
Egy kis "adalék", hátha valakinek újat mondok a "heggyel" kapcsoltban:
Marjai Tamás huszár hadnagy
Kivonat az 52. sz. hu. Ho. Pcs.-ból. 1945. március 1.
Marjai Tamás 4. huszárezred állományába tartozó hivatásos hadnagy fegyverténye
1945. évi január hó 20-30 között a Vértes-hegység visszafoglalásáért vívott harcokban bátorságával messze kimagasló módon kitűnt. A Kőhányás-puszta elleni támadásnál a legsúlyosabb ellenséges tüzérségi és gyalogsági nehézfegyverek összefogott gyilkos tüzében, mint szakaszparancsnok, szakasza élén sorozatosan megrohamozta a mélységben elhelyezkedett ellenséges támpontokat, míg áttörte az ellenség védelmi övét. Személyes példája magával ragadta szakaszát, sőt a mellette küzdő egységet is.
A Nagybükk elleni rohamnál egymaga két ellenséges nehézfegyverrel megerősített támpontot semmisített meg kézigránáttal, majd rátapadva a lendületes rohamtól megrendült ellenségre makacsul üldözte azt, úgyhogy az ellenség nehézfegyvereit hátrahagyva, rendezetlenül kényszerült visszavonulni. Szakasza elsőként ért fel a Kotló-hegyre, miközben négy, nehézfegyverrel megerősített támpontot küzdött le.
A Kotló-hegyen az ellenség bekerítette a 4/1. huszár osztályt. Marjai hadnagy két napon át, lőszerutánpótlás nélkül, étlen, szomjan, dermesztő hidegben és hóviharban rendületlenül kitartott szakaszával, és egymás után közelharcban verte vissza a nyomasztó túlerő meg-megújuló támadásait. A gyűrűből való kitörési parancsra szakasza élére állt és elkeseredett közelharcban áttörte a két nap folyamán kiépített orosz védelmi övet. Közben szilánkos combcsontlövéssel megsebesült, és az orosz védőállás mögött fekve maradt. A dermesztő hidegben keze-lába lefagyott. Ilyen állapotban, öt napon át étlen, szomjan, a nagy vérveszteségtől teljesen elgyengülten, hófúvásban, méteres hóban, hegyről-hegyre csúszott-kúszott marjai hadnagy az orosz védőállásokon át, amíg saját csapataihoz visszatért.
A fagyás következményeként majdnem összes ujjainak ízét, és mindkét lábát térden alul csonkolni kellett.
Marjai Tamás hadnagy a hőslelkű, minden áron győzni akaró, meg nem alkuvó magyar honvéd huszártiszt példáját testesítette meg.
... még e témához ...
Január végén indult meg a Dunántúlon nagy német páncélos erőkkel a Budapest felmentését célzó támadás. A huszár hadosztály a kapott parancs szerint csatlakozott a támadáshoz. Ez volt a magyar huszárok, - mint fegyvernem, - utolsó nagy csatája. Oroszlány községben gyülekeztek, az első elérendő cél az orosz vonalat áttörve a Vértes déli kijáróinak kézbevétele volt. A támadás január 28.-án indult meg, méteres hóban, 30 fokos hidegben. A huszár hadosztály az ellenség kemény ellenállását megtörve Kőhányás pusztát közelharcban foglalta el. A további előretörés a terep és időjárás viszonyok miatt kegyetlen ember-ember elleni küzdelem volt. Szuronnyal, rohamkéssel és kézigránáttal kellett a szívósan védekező oroszokat lépésről lépésre vissza szorítani, fától fáig. Hosszas véres küzdelem után kiértek az erdőből a 365 m-es Kotlóhegyen, majd később a 4. Hadik huszárezredből alakított huszárosztály Koltay Zoltán huszár százados parancsnoksága alatt sötétedésben érkezett be. Harc közben igen nagy veszteséget szenvedtek, a századoknak csak maradványai voltak. Az egyetlen megmaradt a 4/3 századparancsnok Kenessey Miklós volt, a század előretörésében három szakaszparancsnokát vesztette el. Súlyosan megsebesültek Merényi Ferenc és Veres Károly zászlósok, Jáger Ferenc őrmester elesett. A legénységben is kb. 50%-os volt a veszteség. Másnap erős orosz ellentámadást vertek vissza, majd meggyőződtek arról, hogy be vannak kerítve, miután felmentő támadásra számítani nem lehetett, elhatározták, hogy kitörnek a gyűrűből. Élelem és lőszer nélkül közelharcban kellett a huszároknak a harcot felvenni, január 31.-én hajnalban indultak el visszafelé. Koltay százados vezette a kitörés élét. A harc közben a 4/3 század teljesen felmorzsolódott. A kitörés után csak a századparancsnok meg Papp István törzsőrmester és tizenkét huszár érte el a saját vonalat.
Beküldő: TaviGyerek. Beküldés időpontja: 2012, január 17 - 13:36.
Üdvözlet!
Ezen a linken említik Csákvárt és környékét, igaz oroszul, talán van ott érdekes info: http://lib.rus.ec/b/319685/read
Ajánlanék egy könyvet: Ilja Markin A Duna partján (Honvéd kiadó, 1954) A szerző tiszt volt anno harcolt a dunántúlon, erről szól a könyv. Adony-Székesfehérvár-Zámoly-Bicske-Budapest körben történt harcokat ír le meglepően pontos adatokkal( magaslatok,hegyek,völgynevek,helységek) Természetesen a könyv nem mentes a szovjet ideológiától, tehát csak erős idegzetűeknek ajánlom :D Sajnos végig kell olvasni és kimagozni a téged érdeklő részeket.Esetleg beszkennelem és feltöltöm, ha nem kapod meg sehol. http://postimage.org/image/pogruxxax/
Ha megengedsz pár tanácsot...:
Térképvázlathoz használd ezt: http://www.4shared.com/zip/gtbfubif/Trkp.html
Ezek katonai térképek,(4db Csákvár környéke) viszonylag friss (nem tudom milyen idősek, netes találás) magassági pontokkal, földrajzi koordinátákkal.Nem gagyi turista térkép.
Ha olyan helyet keresel ami már nincs,vagy megváltozott a neve akkor a III. katonai felmérés térképei segíthetnek, ezeken sok olyan tanya, majorság rajta van amik az 50-es években eltűntek, de a háborús leírásban szerepelhet. http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/topo/3felmeres.htm
Végül egy trükk, ha esetleg még nem ismernéd. Töltsd le a Google Earth alkalmazást a számítógépedre, keresd meg a helyet ahol kutatni szeretnél, majd a térkép vázlatodat rá tudod illeszteni mint fedő képet, mikor tökéletesen illeszkedik minden ponton akkor GPS koordinátákat kapsz a helyről amik érdekelhetnek. Térkép kezeléshez egy kis segítség: http://www.4shared.com/office/yJw9YfMm/Tereptan.html
Egységek jelölései a térképen: http://www.4shared.com/office/JyUyS7mR/jellsek.html
Remélem tudtam segíteni (ha konkrétan a témában nem is, de legalább térképészetben :) )
Eredményes kutatást!
Beküldő: gyurika. Beküldés időpontja: 2012, január 17 - 13:34.
Szóval felszínen találtunk 43M Király gpi. tárazót (:-D), Király tárat, szuronyhüvelyt, alu sátorcöveket, tábori kályhát... Mi volt még? Nem emlékszem...
Beküldő: gyurika. Beküldés időpontja: 2012, január 17 - 12:33.
Üdv!
Bocsánat a kissé szemtelen válaszért, de kb. 3-4 évvel ezelőtt elég sok mindent összeszedtünk ott. Akkor még teljesen érintetlen volt ez a terület. Megtaláltuk az állásokat, futóárkokkal, meg mindennel. Ami még maradhatott, az vagy az állásoktól kicsit távolabb lesz, vagy az állások mélyén.
Beküldő: sankó. Beküldés időpontja: 2012, január 17 - 09:07.
Utánanéztem, majdnem 2 hónapig állt ott a front. Kell ott lenni motyónak, ha csak le nem járták a terepet, bár szerintem teljesen lejárt placc nem létezik...
Beküldő: sankó. Beküldés időpontja: 2012, január 17 - 09:04.
Körül kell nézni odébb is a környéken. Nem biztosa, hogy a korabeli leírások pontosak voltak a helyszínt illetően és érdemes lenne inkább az idősebbeket megkérdezni, hátha valaki konkrétumot tud mondani... Valami leírásotok nincs erről a területről? Szívesen olvasnék ilyesmit...
Beküldő: gellért. Beküldés időpontja: 2012, január 16 - 20:38.
Üdv!
Engem is megihletett a felvázolt csatajelenet. Sajnos mi sem jártunk nagyobb sikerrel, eltekintve egy fél német távcsőtől (wetzlar) amely az egyik átjáróban az avarban a föld tetején pihent.
Köszi, megtörtént! :)
Ezt szépen összehoztad, átmásolhatnád a fórumba, Hadszinterek nyomában, hogy ne vesszen el :)
... ja és van akire irigykedem! ;)
Uraim, köszönöm a hozzászólásokat... le a kalappal! Magam sem gondoltam volna, hogy ennyi észrevétel, hozzászólás lesz e témában.
Mondanom sem kell, hogy a múlt heti "gyér sétánkat" követően nagyobb lelkesedéssel vágok neki újra e résznek!
Egy kis "adalék", hátha valakinek újat mondok a "heggyel" kapcsoltban:
Marjai Tamás huszár hadnagy
Kivonat az 52. sz. hu. Ho. Pcs.-ból. 1945. március 1.
Marjai Tamás 4. huszárezred állományába tartozó hivatásos hadnagy fegyverténye
1945. évi január hó 20-30 között a Vértes-hegység visszafoglalásáért vívott harcokban bátorságával messze kimagasló módon kitűnt. A Kőhányás-puszta elleni támadásnál a legsúlyosabb ellenséges tüzérségi és gyalogsági nehézfegyverek összefogott gyilkos tüzében, mint szakaszparancsnok, szakasza élén sorozatosan megrohamozta a mélységben elhelyezkedett ellenséges támpontokat, míg áttörte az ellenség védelmi övét. Személyes példája magával ragadta szakaszát, sőt a mellette küzdő egységet is.
A Nagybükk elleni rohamnál egymaga két ellenséges nehézfegyverrel megerősített támpontot semmisített meg kézigránáttal, majd rátapadva a lendületes rohamtól megrendült ellenségre makacsul üldözte azt, úgyhogy az ellenség nehézfegyvereit hátrahagyva, rendezetlenül kényszerült visszavonulni. Szakasza elsőként ért fel a Kotló-hegyre, miközben négy, nehézfegyverrel megerősített támpontot küzdött le.
A Kotló-hegyen az ellenség bekerítette a 4/1. huszár osztályt. Marjai hadnagy két napon át, lőszerutánpótlás nélkül, étlen, szomjan, dermesztő hidegben és hóviharban rendületlenül kitartott szakaszával, és egymás után közelharcban verte vissza a nyomasztó túlerő meg-megújuló támadásait. A gyűrűből való kitörési parancsra szakasza élére állt és elkeseredett közelharcban áttörte a két nap folyamán kiépített orosz védelmi övet. Közben szilánkos combcsontlövéssel megsebesült, és az orosz védőállás mögött fekve maradt. A dermesztő hidegben keze-lába lefagyott. Ilyen állapotban, öt napon át étlen, szomjan, a nagy vérveszteségtől teljesen elgyengülten, hófúvásban, méteres hóban, hegyről-hegyre csúszott-kúszott marjai hadnagy az orosz védőállásokon át, amíg saját csapataihoz visszatért.
A fagyás következményeként majdnem összes ujjainak ízét, és mindkét lábát térden alul csonkolni kellett.
Marjai Tamás hadnagy a hőslelkű, minden áron győzni akaró, meg nem alkuvó magyar honvéd huszártiszt példáját testesítette meg.
... még e témához ...
Január végén indult meg a Dunántúlon nagy német páncélos erőkkel a Budapest felmentését célzó támadás. A huszár hadosztály a kapott parancs szerint csatlakozott a támadáshoz. Ez volt a magyar huszárok, - mint fegyvernem, - utolsó nagy csatája. Oroszlány községben gyülekeztek, az első elérendő cél az orosz vonalat áttörve a Vértes déli kijáróinak kézbevétele volt. A támadás január 28.-án indult meg, méteres hóban, 30 fokos hidegben. A huszár hadosztály az ellenség kemény ellenállását megtörve Kőhányás pusztát közelharcban foglalta el. A további előretörés a terep és időjárás viszonyok miatt kegyetlen ember-ember elleni küzdelem volt. Szuronnyal, rohamkéssel és kézigránáttal kellett a szívósan védekező oroszokat lépésről lépésre vissza szorítani, fától fáig. Hosszas véres küzdelem után kiértek az erdőből a 365 m-es Kotlóhegyen, majd később a 4. Hadik huszárezredből alakított huszárosztály Koltay Zoltán huszár százados parancsnoksága alatt sötétedésben érkezett be. Harc közben igen nagy veszteséget szenvedtek, a századoknak csak maradványai voltak. Az egyetlen megmaradt a 4/3 századparancsnok Kenessey Miklós volt, a század előretörésében három szakaszparancsnokát vesztette el. Súlyosan megsebesültek Merényi Ferenc és Veres Károly zászlósok, Jáger Ferenc őrmester elesett. A legénységben is kb. 50%-os volt a veszteség. Másnap erős orosz ellentámadást vertek vissza, majd meggyőződtek arról, hogy be vannak kerítve, miután felmentő támadásra számítani nem lehetett, elhatározták, hogy kitörnek a gyűrűből. Élelem és lőszer nélkül közelharcban kellett a huszároknak a harcot felvenni, január 31.-én hajnalban indultak el visszafelé. Koltay százados vezette a kitörés élét. A harc közben a 4/3 század teljesen felmorzsolódott. A kitörés után csak a századparancsnok meg Papp István törzsőrmester és tizenkét huszár érte el a saját vonalat.
Köszönettel: Patrol
Akkor gyerekek fel kell rakni a keresőre egy 40 cm-es fejet... :)
Üdvözlet!
Ezen a linken említik Csákvárt és környékét, igaz oroszul, talán van ott érdekes info:
http://lib.rus.ec/b/319685/read
Ajánlanék egy könyvet: Ilja Markin A Duna partján (Honvéd kiadó, 1954) A szerző tiszt volt anno harcolt a dunántúlon, erről szól a könyv. Adony-Székesfehérvár-Zámoly-Bicske-Budapest körben történt harcokat ír le meglepően pontos adatokkal( magaslatok,hegyek,völgynevek,helységek) Természetesen a könyv nem mentes a szovjet ideológiától, tehát csak erős idegzetűeknek ajánlom :D Sajnos végig kell olvasni és kimagozni a téged érdeklő részeket.Esetleg beszkennelem és feltöltöm, ha nem kapod meg sehol.
http://postimage.org/image/pogruxxax/
Ha megengedsz pár tanácsot...:
Térképvázlathoz használd ezt:
http://www.4shared.com/zip/gtbfubif/Trkp.html
Ezek katonai térképek,(4db Csákvár környéke) viszonylag friss (nem tudom milyen idősek, netes találás) magassági pontokkal, földrajzi koordinátákkal.Nem gagyi turista térkép.
Ha olyan helyet keresel ami már nincs,vagy megváltozott a neve akkor a III. katonai felmérés térképei segíthetnek, ezeken sok olyan tanya, majorság rajta van amik az 50-es években eltűntek, de a háborús leírásban szerepelhet.
http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/topo/3felmeres.htm
Végül egy trükk, ha esetleg még nem ismernéd. Töltsd le a Google Earth alkalmazást a számítógépedre, keresd meg a helyet ahol kutatni szeretnél, majd a térkép vázlatodat rá tudod illeszteni mint fedő képet, mikor tökéletesen illeszkedik minden ponton akkor GPS koordinátákat kapsz a helyről amik érdekelhetnek. Térkép kezeléshez egy kis segítség:
http://www.4shared.com/office/yJw9YfMm/Tereptan.html
Egységek jelölései a térképen:
http://www.4shared.com/office/JyUyS7mR/jellsek.html
Remélem tudtam segíteni (ha konkrétan a témában nem is, de legalább térképészetben :) )
Eredményes kutatást!
Szóval felszínen találtunk 43M Király gpi. tárazót (:-D), Király tárat, szuronyhüvelyt, alu sátorcöveket, tábori kályhát... Mi volt még? Nem emlékszem...
:-) Szemtanúja voltam, nagy élmény volt. Szerintem nyugodtan írd meg...
Köszönöm, Hansy bácsi! (Miért is volt egy olyan érzésem, hogy ehhez a képhez hozzá fogsz szólni Te is?!) :-)
Mákos is voltál ott annyi szent ! :-)
Üdv!
Bocsánat a kissé szemtelen válaszért, de kb. 3-4 évvel ezelőtt elég sok mindent összeszedtünk ott. Akkor még teljesen érintetlen volt ez a terület. Megtaláltuk az állásokat, futóárkokkal, meg mindennel. Ami még maradhatott, az vagy az állásoktól kicsit távolabb lesz, vagy az állások mélyén.
Gy
Utánanéztem, majdnem 2 hónapig állt ott a front. Kell ott lenni motyónak, ha csak le nem járták a terepet, bár szerintem teljesen lejárt placc nem létezik...
Körül kell nézni odébb is a környéken. Nem biztosa, hogy a korabeli leírások pontosak voltak a helyszínt illetően és érdemes lenne inkább az idősebbeket megkérdezni, hátha valaki konkrétumot tud mondani... Valami leírásotok nincs erről a területről? Szívesen olvasnék ilyesmit...
Üdv!
Engem is megihletett a felvázolt csatajelenet. Sajnos mi sem jártunk nagyobb sikerrel, eltekintve egy fél német távcsőtől (wetzlar) amely az egyik átjáróban az avarban a föld tetején pihent.