OF-843 avg stabilizátorok / Zsámbék körüli harcok
Vasárnapi keresőzgetés szerény eredménye 2 db 120 mm-es szovjet repesz-romboló aknagránát stabilizátor. Zsámbék körüli harcok.
Röviden az események:
Konrád 2 hadművelet, 1945.
3. SS-páncéloshadosztály frontszakasza.
Január 7.
A 6. SS-páncélgránátos-ezred reggel 6 óra 30 perckor 18 páncélos támogatásával támadást indított a Zsámbék nyugati széle felé a településtől északnyugatra lévő erdősáv felől. Miután azonban a németek beleütköztek a 315-ös magaslaton védő 110. harckocsidandár lesállásaiba, kis távolságból erős tüzet kaptak, és az erdőbe való visszavonulásra kényszerültek. Két századnyi SS-páncélgránátos behatolt a 315-ös magaslattól északkeletre lévő erdős területre. Ezekkel is a 382. gárda önjáró tüzérezred magukra hagyott SzU-100 önjáró lövegei vették fel a harcot. Az SS-páncélgránátosoknak sikerült behatolni az önjáró lövegek tüzelőállásai közé, és kézi páncéltörő rakétavetőkkel támadtak azokra. A 382. gárda önjáró tüzérezred 11 SzU-100 elvesztése után kénytelen volt visszahúzódni a 315-ös magaslathoz. A 3. SS-páncéloshadosztály csapatai legyűrték a szovjetek elszánt ellenállását, és elérték Zsámbék nyugati előterét. Ott azonban a hadosztály tüzérség teljes tűzerejének összpontosítása ellenére sem sikerült a szovjet páncélelhárító körletek szétverése. A 3. SS-páncéloshadosztály erői aznap elfoglalták a 315-ös magaslatot (Zsámbéki-hegyet). A szovjet erők Zsámbék felől indított támadása ellenére meg is tartotta.
Január 8.
A 3. SS-páncéloshadosztály a Zsámbéktól nyugatra és Mány környékén egyre szaporodó szovjet ellenlökések miatt ezen a napon már gyakorlatilag védelemre kényszerült.
Január 9.
Tovább folytatódtak a harcok Zsámbék északi körzetében és Mánynál is, ahol a szovjetek heves ellenlökéseket indítottak a 3. SS-páncéloshadosztály állásai ellen. A 6/III. SS-páncélgránátos zászlóalj tovább védte a Zsámbéki-hegyet.
Január 10.
A szovjetek folytatták helyi támadásaikat, de ezeket a 3. SS-páncéloshadosztály erői rendre visszaverték. A 6. SS-páncélgránátos-ezred Zsámbéknál hét szovjet harckocsit semmisített meg.
Bővebben: Számvéber Norbert: Kard a pajzs mögött, Kovács Zoltán András - Számvéber Norbert
A Waffen-SS Magyarországon
Térkép: http://www.bunkermuzeum.hu/Bunkermuzeum/terkeptar/kelet/20.htm
A Zsámbék északnyugati szélén elterülő erdő külső szélén hosszan elnyúló lövészárok rendszer, környékén és benne igen nagy számban Nagant és néhány PPS hüvely. Beljebb sok robbanás okozta tölcsér, a földben rengeteg repesz. Sajnos a talaj egyszerűen alkalmatlan az ásásra, agyagos, szinte egymást érintő ökölnyi kavics és mészkő darabok. Csak nagyon kitartó kollégáknak ajánlom. Ezt még tetézi a térdig, néhol derékig érő aljnövényzet az erdőn kívül, ami szinte lehetetlenné teszi a munkát. Ettől függetlenül jó hely, szép a panoráma. A mellékelt Mihályi Balázs-féle térkép tűpontos, tökéletes pontossággal be lehet azonosítani a harcok helyét. A két stabilizátor igen szerény eredmény, de ez is valami. Kitisztítva azért szépen néznek ki. Azért remélem, hozzájárultam a Zsámbék körüli harcok megismeréséhez, mi majd talán ősszel visszamegyünk.
’’Nem ajánlatos, se büntetőjogi, se életvédelmi szempontból.”
Nem ismertem még a működésüket azért kérdeztem, hogyan élesednek… mindezt csak KÍVÁNCSISÁGBÓL! Sokan nem tudják hogy az ilyen eszközök az aukciós oldalakra is úgy kerülnek fel,hogy otthon ’’házilag’’ hatástalanítják csak ezt épp nem közlik a vevővel. De abban egyet értek hogy inkább pár ezer ft – mint egy ember élet!
"Akkor valójában ha lecsavarjuk az elején lévő ’’gyújtószerkezetet’’"
Nem ajánlatos, se büntetőjogi, se életvédelmi szempontból.
A kilőtt és bedöglött gr-ok gyújtói, van, hogy mechanikai hiba miatt nem működtek el, ütőszeg elakadt félúton, stb. Kis csesztetés is elég lehet hozzá, hogy az ütőtest felszabaduljon, s betöltse eredeti szerepét.
Emellett a robbanótestek is különböző érzékenységű anyagokkal lettek szerelve, így a kigyújtózott példányok is veszélyesek.
Ahogyan Sankó írta alant, hazai és külföldi aukciós oldalakon pár pengőért lehet venni szép, nem korrodált példányokat.
Össze kell hasonlítani a vas árát a szabad élet és testi épség értékével.
Mindig tanul az ember! Valami rémlik mintha már halottam volna valahol erről a hőre érzékeny robbanásról. Utánajárok…
Ahány gyújtó, annyi működési elv. Bennük pirotechnika, mechanika, golyók, rugók, dugattyúk, ütő és tehetetlenségi testek, csappantyú(k), "esetleg" gyutacs, detonátor stb.
Közben Attila tagtárs felhívta figyelmemet tévedésemre, miszerint a GVM családban nem ütésre hanem hőre érzékeny anyag van, amit a becsapódáskor összesűrűsödő levegő "hőemelkedése" gyújt be.
Nézőpont kérdése a hatástalanság. Ha egészen véletlenül ilyesmit találnál, ne csavargasd az elején lévő "gyújtószerkezetet" , inkább vegyél egyet a v****án 3ezeréééé és egészséges maradsz. :)
Mostmár értem, teljesen abban a hitbe volt,hogy mikor az aknagránát elhagyja a csövet a huzalok segítségével is beindít egy robbanási folyamatot. Akkor valójában ha lecsavarjuk az elején lévő ’’gyújtószerkezetet’’, onnantól hatástalan a lövedék? Ne haragudjatok a sok kérdésért,de még nem ismertem ezeknek a működését! :))
Miki! A huzagot a lövedékek pontosságáért,a röppálya,ballisztika javításáért vezették be olyan tűzeszközökbe amiknél megvalósítható és szükséges is a közvetlen irányzás. A huzagolásnak nem lett volna/nincs semmi értelme agt esetén,hiszen nem lehet elérni vele nagy pontosságot és a közvetlen irányzás nem megoldható....(bár a Lengyel 46 milisről eltudnám képzelni,remek formatervezése van és egészen alsó kis szögbe is állítható, kiváló darab.érdemes megnézni:
http://www.dobroni.pl/rekonstrukcje,granatnik-wz36-kal46mm,2748
...de mindegy
Aknavetővel alapvetően kétféleképpen lehet tüzelni. Optikával,látva a célt,vagy fedezékből megfigyelő segítségével(ha nincs periszkóp távcső) aki rádión, vagy ha nincs messze az állástól,akkor közvetlenül verbálisan is adhatja a tűzvezetést, módosításokat. Ez utóbbi előnye az ,hogy az aknavető kezelőszemélyzete biztonságban van és nem lőhető ki és pont ez a dolog nagyszerűsége, bár harci körülmények között veszélyes üzem a "rátöltés" veszélye miatt. Történtek szomorú balesetek is. Valahol a Tiszántúlon történt,hogy több magyar aknavetős egység sorakozott fel egymás mellet. Folyamatosan tüzeltek és a harc hevében már keveredtek a dörrenések így az egyik kezelő azt hitte, hogy a ő csövüket már elhagyta a gránát és a még bent lévő, de még el nem indult gránátra csúsztatta rá a következőt. Sejthető milyen tragédia volt.....
Na most jól eltértem a tárgytól,de legalább szaporítottam a szót.
Aknagránát nem forog!
A GVM garnitúrában semmiféle biztosítás nincs a villán és a kupakon kívül. Az elejében ütésre érzékeny anyag indítja a tűzláncot. A késleltetés egy kis lőpor képében van jelen, aminek az égési ideje a késleltetési idő. Ezzel aknahatást lehet elérni.
A huzagolt csövek általában (nem mindig) jobbra pörgetnek.
1.Na most ami késleltetés módon üzemel, annak a ”gyújtóteste” mikor a földbe csapódik azután biztosítja ki magát és robban-vagy mikor már elhagyja a csőt akkor már éles és a beállított időpont után robban?
2.Gondolom az amelyik a huzagolt cső segítségével robban,az a vetőcsövet elhagyva bal forgásiránnyal a szárnyaknál elhelyezett gyújtót lépteti működésbe !?
Teljesen igazad van Peti.
Talán még a GVM is "megvádolható" a sűrű alkalmazással.
Ez ugyanaz, csak nincs benne késleltető opció.
Többféle gyújtóval volt szerelve az idők folyamán. Az ehhez a leggyakrabban alkalmazott gyújtótípus a GVMZ család volt az "M" típusokon kívül és bár engem is meglepett, de egy tagtárs korábban rávilágított,még MP-82-vel is és mivel valóban rátaláltam egy leírásban,el kellett fogadni a tényt.(hozzáteszem ez utóbbival soha sehol,még külföldi fórumokon sem találkoztam 120-as vonatkozásában.
A GVMZ első kiadása a legegyszerűbb kétbeállítású gyújtó.Kilövés előtt ennél szükséges a biztosítószeg kihúzása(hasonlóan a magyarhoz) és a védőkupak levétele. Mindezek előtt a gyújtótest palástján levő állítóstiftel bekell állítani,a gránát csapódáskor kívánt hatását. Ez negyed fordulaton történik. Pillanat és késleltetett működés választható. A pillanat nyilván pl: tömeges élőerő támadása ellen az optimális, hiszen ebben az üzemben a gránát csapódás után azonnal robban és még a föld felszínen teríti a repeszeket igen nagy pusztítást okozva.
-A késleltetett ,csapódó mód, inkább a mélyebben beásott célpontok ellen hatásos,hiszen a késleltetés miatt a test mélyebben hatol a földbe még épen, majd ezután detonál,így nagyobb eséllyel szakítja át a támadott árkok, fedezékek falát, még ha mellé is csapódik,hiszen nagy mennyiségű talajt mozgat meg.
A későbbi GVMZ típusokat már fejlesztették ilyen olyan módon,pl kilövés után élesedési biztosítással látták el.....Egyéb nem nagyon jut most az eszembe.
Üdv NagyGábor. Nagyon hasznos oldal ismerem, de sok dolog nincs leírva. Pár dolog még mindig tisztázatlan.
Szia uazosmiki!
http://militiahungarorum.extra.hu/1920_f_k_av_m_ma_5.html
Üdv.
Gábor
Chopin: Tudnál nekem bővebb információkat adni ezeknek a működéséről ? Hogyan élesednek… Akár jöhet Pm-ben is a válasz.
A fotóhoz meg annyit,hogy jó kis leírás. Én is jártam ott és kevés,százhuszasokkal ennyire borzalmasan elvert helyet láttam még.Tele a föld ilyen stabokkal és GVMZ-kkel.
Köszönöm a gyors választ.
Üdv.
Gábor
Mivel a vetőcsövek nem voltak huzagoltak, így felesleges lett volna a bal menet. Az agt-ok gyújtóját sem úgy tervezték,hogy forgásra élesedjenek. A csövek egyenes falúak voltak. Normál működés. A stabilizátorok is normál, jobb menetesek.
Sziasztok!
Nem közvetlen ide tartozik, de most kaptam egy 81 mm-es (magyar v. német, még nem számoltam meg a szárnyakat és a lángvezető lyukakat) aknavetőgránát testet. (hatástalan, üres fém)Rozsdamarta, kérdésem hogy a stabilizáló szárny jobb vagy bal menetes.
Előre is köszönöm a válaszokat.
Gábor