Szevasztok!
Ezt a két sisakot tegnap kaptam ajándékba egy ügyfelemtől,a XII.-kerületben.
Munka közben beszélgettünk és amikor megtudta, hogy milyen elmebajban szenvedek,közölte,hogy van a pincében két felesleges "német" sisak a háború óta. Megnéztem, kiderült, hogy az egyik magyar, kérdezte,hogy kell-e, ettől függetlenül?
Általában ásni szeretem az ilyesmit, de mondom legfeljebb csinálok belőle sz@r merő célszerszámot, a magyaron van festék bőven legalább jó darabig helytáll majd az említett szerepkörben...talán még az unokáim is ezzel kutatják a pottyantó mélyét.
Búvárszivattyú ide, számítógép vezérlésű lézerhegesztő oda, a békebeli jó magyar terméknél nincs jobb szerszám...
Az ügyfelem azt hitte komolyan beszélek, és javasolta, hogy Vileda felmosóból csináljak nyelet, mert az sokáig bírja.
Komolyan ránéztem és közöltem vele, hogy az gyenge, tekintettel az eltávolítandó anyag esetenként szárazabb állagára, és hogy a kiemeléshez ezt időnként fel kell lazítani kaparó mozdulatokkal, "mert hogy tetszik tudni mi ott vidéken nem félünk a kihívásoktól, és mindig keményet szarunk..."
Na eddig bírtam röhögés nélkül a társalgást.Elmondtam, hogy gyerek korom óta nem láttam pottyantóst, és a két sityak szeretett,megbecsült gyűjteményi darab lesz, hálásan köszönöm.
Nos, ennyi a története a két relikviának. Az állapotuk elég jó, bár nem tudom,hogy pincéből mi számít "jó"-nak...A fotók frissiben hazaérkezés után készültek, még nem tudom hogyan tisztítom meg őket.( Ja, a koszos körmömet ne nézzétek, olajos generátort szereltem.)