Szerencsém van, gyakran kijár velem, szereti a tárgyaimat, takarítja, rendezgeti őket.A nagy "vasaimat" /gyűjteményes állapot/ nem engedi kihozni a nappaliból az irodámba, mert akkor nem látja őket.Egyedül akkor morog ha éjszaka érek haza.Megszokta, hogy hétvégén más hüvelyek érdekelnek.

Szép napot!

Nálunk nincs különösebb probléma,ez ügyben.Talán az elején,amikor megtudta hogy regisztráltam erre az oldalra.
Jött ám a számonkérés hogy mit csinálok én itt? Biztosan Q..ázok meg ilyenek...
(Féltékeny tipus. De mire???)
Miután rájött a "tésasszony" hogy miért is van ez az oldal,regisztrált ő is!
Azóta már padlásozott is egy-két finomságot!
Szóval sikerült "megfertőznöm"!!! :-DDD

Eddig az összes barátnőmnek tetszett a dolog, de terepre csak egyikük jött el, aki hisztizett ha nem minden hétvégén, minden nap vele voltam. Elvittem direkt egy sík terepre, szép napos időben, érmézni. Hát nem tetszett neki, mondta hogy egész nap csak lófráltunk a szántón a melegben, teliment mindene homokkal, blaa blaa blaa. Aztán elvittem hadizni is, klassz erdős, dombvidékes helyre. Az sem tetszett neki. Ráadásul ő lusta, tunya is volt kicsit szóval én szenvedtem a -5km/órás tempója miatt.

Utána egyszer sem jött el velem.
Egy jó kapcsolatnak a megértés is az alapja, hogy elfogadjuk kinek mi a bogara és hogy ő ettől boldog.

Azt is meg kell érteniük, hogy mi keresősök kicsit máshogy tekintünk a terepre ... egy üres szántóra kúttal a közepén nem úgy tekintünk mint egy üres szántóra kúttal a közepén, hanem mint lengetős szántóra = D

Sziasztok!

Idáig a barátnőim egyike sem volt különösebben elragadtatva a hobbymtól, ha szóba is jött inkább üres bólogatással igyekeztek ugratni a témát. Azért volt olyan akitől kaptam könyvet, hogy fejlesszem a tudásomat:D. Nálunk a nagy "ellenzéki" a drága jó Édesanyám aki a sátorlapot is "rozsdás sz@rnak" hívja. Régebben járt velem kirakodóra és felügyelte nehogy marmonkannával vagy ilyenekkel állítsak haza. Most már eltelt pár év és nem igen van már beleszólása. Volt azért olyan alkalom is amikor büszkén újságolta ismerősöknek, hogy nekem micsoda komoly gyűjteményem van:D. Bezzeg akkor nem a "rozsdás sz@r" jelzőt használta. Azért azt elismerte, hogy jobb ha ezekkel foglalkozom illetve fordítok rá némi pénzt mintha technokolt és zsömlés satyrot vennék.
Változó tényleg. Van amikor pozitív és segítőkész, és van amikor meg legszivesebben kivágna mindent a kukába szemrebbenés nélkül. Talán a leggyakoribb kérdése az, hogy hová tesszük azt a sokmindet. (Igazából nem is olyan sok:P)Néha azért azt is elismeri, hogy ez meg az szép (magyar egyenruhák) vagy, hogy jó darab.
Szóval nálunk ilyen a családi "támogatás".

üdv

sZ

Egyszer már a Wikingen összefoglaltam az agyműködésüket,az esetek nagy részében ez a szoftver fut bennük.A rendszer működésére jellemző a kis processzor kapacitáshoz méretezett alacsony teljesítmény.

Minden relikvia egy darab szar.

A darab szar kategória tisztítás után átalakul "szemétté".

Minden keresős idióta, és/vagy fegyver buzi, és/vagy fasiszta.

Minden repeszdarab,stab. szárny,Mauser hüvely: "bomba".

A hazatérést hétvégén hegyes fülekkel lesik,amire kiszállsz a kocsiból,már a lépcső tetején a teraszon beássák magukat:

-Ide azt a szart be nem hozod! Amennyiben nem tetszik mehetsz vissza a náci haverjaid közé a rókahugyos erdőbe,az neked való.Még az kell, hogy felrobbantsd a lakást!

Mire Te a lépcső alján,térden állva nyöszörögsz:

-De ez csak egy sisak...

-Nem érdekel, Isten tudja kinek a fején volt,biztosan tele van bacilussal,különben is minek neked az a rozsdás szar?! (Úgy látszik ez univerzális kifejezés,mindenre alkalmazzák)

Fél órás vita után alsógatyában beléphetsz az ajtón,minden sáros ruhádat úgy kezeli, mintha legalábbis leprás vagy sugárszennyezett lenne. A fagyos csendben töltött vacsora után, amennyiben kiszúrja,hogy a számítógép körül ólálkodsz,kezdődik a második felvonás:

-Na mi van, nem volt elég egész nap? Még most is azokkal az ócskaságokkal foglalkozol? Azt hiszed nem tudom, hogy a tv távirányítóból Te loptad megint ki az elemet,hogy a rohadt fényképezőbe rakjad, hogy a többi idiótának dicsekedj a lomjaiddal?

Ezután egy 40-50 perces drámai fordulatokban bővelkedő előadás alatt megtudhatod, hogy Te és nagy hülye vagy. Éjszaka álmatlanul forgolódsz és azon töprengsz, reggel hogy a fenébe sunnyogj be a csomagtartóban lévő két futógörgővel?

Életünk értelmei persze hamar lelki társra találnak a jó barátnőik között akik mélységes együtt érzéssel viseltetnek egymás iránt.Például a szomszédasszony aki azóta utál,amióta részegen egy hirtelen ötlettől vezérelve a kerítés másik oldalán őrjöngő korcs kutyáját szemen hugyoztad.

-Hááát Juliskám már nagyon elegem van belőle egész hétvégén az erdőben csámborog mindenféle szemetet hord haza aztán egész nap a sufniban szarakodik mindene tiszta mocsok tönkretette az életemet már nem is bánnám ha felrobbanna valami szeméttel Én meg egész nap mosok takarítok nem élet ez így más ember milyen rendes csak pecázik ez meg csak a hülyeség mindég hogy a fene evett vóna meg mikó összeálltam vele kotkodács kotkodács kotkodács.....

"Írásunk szereplői kitalált alakok, valós személyekkel történő hasonlóság csupán a véletlen műve..."

Csokis, ezt most lájkolnám, a lehetne.:D

Csokis, ez akkoris, most is qrva jó!!!!

Mondtam akkor, hogy három féle dolgot kell adni az asszonynak, ha akarod, hogy békén hagyjon a hobbiddal (terepezés, gyűjtés, kocsmázás, stb).  Én ugy hívom a "3P" (Pofont, pénzt, péniszt).  Ha csak az egyiket kap a három közül, akkor nyert ügy van (és elintézi a porszívozást, takaritást, mósást, stb. ha terepen van az ember!!!). 

(szerk.!  korrekt, latin alapú anatómiai kifejezést használtam!)

Roncskutató tragikomédia egy felvonásban című darabunkat láthatták :D

Én, mint már említettem párszor, nem keresőzök. De ha a haditechnika+nők témára kibővítjük a topikot, akkor elmondom, hogy szerencsés vagyok. Mikor a monostori erődben jártunk, barátnőm kért meg, hogy fotózzam már le azt a gránátot. Meg azt a géppuskát is. meg azt a másikat... nem tudja mi az, de jól néz ki:) Múltkor 3 órába tellett végigmennünk a hadtörténeti alsó szintjén. Amikor az amerikai polgárháborús résznél voltunk, megkérdezte hogy ez hogy működött. Én meg ötéve nem frissített információkat próbáltam előhúzni az agyam zugaiból, a kovás puska működéséről. A teremőr meg csak nézett. Utána más helyeken is bátorkodott előjönni az "ez mi, mire használták, és hogyan?" érdeklődő kisgyerek hozzáállással. :) A Sziklakórház lesz a következő célpontunk - az ő javaslatára :)

Szerintem egy szava se lenne a kereső ellen sem. Sőt, szinte biztos hogy tetszene neki, hogy otthon láthat olyat amiért más múzeumba megy :D

Sziasztok!

Én nem kitalált, hanem valós személy vagyok, és a valós reakcióimat fogom most megosztani.

Minden ásott "dolog", bármi legyen is az, koszos, rozsdás kacat, amit a férjem hazahord!  Amikor a konyha átalakul ecetszagú tisztítóüzemmé, attól meg egyenesen rosszul vagyok! Ha még elektrolízis is zajlik közben, akkor sajnos nincs kaja, mert nincs hely főzni.:-) Kicsi a konyha...

Erdőből hazatérés után természetesen nem lehet bejönni csak úgy a lakásba, mocskosan, tele mindenféle bogarakkal, netalán kullanccsal! Ajtó előtt vetkőzés alsógatyára, ruhát kirázni és egyből megy a mosógépbe! Bakancs meg egy napig kinn az erkélyen.

Nem tudom, hogy vagytok vele, de én önszántamból biztos nem gyűjtenék magamba egy nap 14db kullancsot! Ennyi eddig a rekord, amit kiszedtem este a páromból úgy, hogy használt riasztósprayt. A lelet nem közelítette meg ezt a számot...

Másik kedvencem, a szakadó esőben is menni kell, mert megbeszéltük! Hát ha erre valaki értelmes magyarázatot tud adni...épeszű ember nem megy az erdőbe sz*arrá ázni!!! Vagy mégis?!

A rozsdás kacat akkor minősül át konkrét tárggyá, amikor lejött róla a sár, föld,rozsda, stb. és eltűnt a konyhából a vele járó szenny.

Akkor a) de érdekes, mi ez? b) minek ez neked? van már itthon ilyen 100 legalább! kérdéseket bírom feltenni. a) kérdésre másfél órás választ kapok, 10 perc után elvesztem a fonalat és különben is, nem is azt kérdeztem, b) kérdésre pedig azt, hogy ilyen még nincs is, mert ez más, csak hasonlít. Pedig szerintem tök ugyan az a mihaszna kacat!

És akkor izgulhatom át az egész napot, nehogy valami baja essen! Persze, hogy leordítom valamiért a fejét, mikor  hazaér, akkor jön ki az egész napi stressz! Érthető, nem? Azért lássátok be, a bélyeggyűjtés sokkal barátságosabb hobbi!

Üdv,

Borzalmasné

Nagyon jó ez a topic :).
Olvasom közben csak nevetek, hogy mennyire ismerősök ezek a reakciók :D.

Nekem is szerencsém van, mert a barátnőm nem idegenkedik a hobbimtól, mert az anyós volt párja is lelkes hagyományőrző és nyugalmazott ezredes volt, tehát a család már korábban is "fertőzött volt", igaz nem a keresőzéssel.

Volt alaklom, maikor a kedvesem is velem tartott, igaz lassabban haladtunk, de ezt ellensúlyozta, hogy ő lengetett, én meg ástam, ha volt valami.
Amúgy sem szeretem, ha van egy jel, aztán ide, oda tenni a keresőt, aztán ásás, közben megint a gödör fölé lengetek, hogy tuti jó helyen ások-e. Szóval, így jobb, ha osztjuk a munkát.

Annak idején, amikor szülőkkel laktam, más volt.
Akkor volt részem nekem is az "ide azt a mocskos sz.r be nem hozod", "veled együtt dobom ki őket a következő takarításnál" című mondatokban.
Aztán egyszer a melléképületbe lettek telepítve a "kincseim", de szépen lassan elkezdtem visszaszivárogtatni a szobámba, egyesével :D. Na, akkor kezdődött minden elölről...
Fater inkább érdeklődve figyelt, mert, mint volt sorkatona, ezekkel a tárgyakkal nosztalgiázott. :)
Az unokaöcséim pedig imádják a fejükre tenni a rohambiliket, a derekukra csatolni az övet, a kenyértarisznyával, kulaccsal, gyalásóval, tölténytáskával.

Szóval, mindenki másképpen látja.

Laci ha azt akarod hogy az asszony ne szekáljon,reggel vidd el egy plázába vagy bevásárló központba.Az ajtóban elvesztik az eszüket,ha este visszamész érte azt fogja mondani várj még ezt nem néztem meg.Nekem bevált. A múltkor kimentünk az erdőbe sétálni a gyerekekkel, kereső nem is volt velem. A két gyerek mindent megcsodált élvezték a természetet. De jött mögöttünk egy nőnemű rendész,aki megállás nélkül parancsokat osztogatott.Fél óra múlva azon gondolkodtam melyik vaddisznó dagonyába rendezzek vele iszapbirkózást.

Hát nagy ötlet volt ez a fórum.
Borzalmas, imént olvastam fel a feleségemnek az írásod, mert annyira igaz minden szava. Alig bírtam a nevetéstől felolvasni. Az én feleségem nagyon megértő, de én az édesanyámmal harcoltam meg anno ezt azt, kiváltképp, hogy idösapám is gyűjtő, csak ő a jó lesz az még valamire kategória, tehát nem szakosodik, mindent hoz ami mozdítható mindenhonnal.

Nálam a probléma az, hogy panelban lakom! A teraszon történik a takarítás, aztán végigtrajbolok a szobán be a konyhában, ahol a gáztűzhellyel melegítek tovább, majd jön a fürdőszoba az öblítéssel, majd vissza a konyha ecetes ásztatással. Ez mind szép és jó, de
A terasz tiszta sár és rozsda
a gáztűzhely lepattogott rozsdamaradványok
mosdókagyló lemoshatatlan olajos, rozsdás trutyi
nem beszélve az összetrajbolt lakással és az összefogdodott kilincs, kapcsoló, szekrény

Néha már én szégyellem magam, és akkor még nem beszéltem a széthagyott szerszámokról
Ja és persze az i-re a pontot az teszi fel, amikor vacsora közben véletlen felrúgom az ecetes poharat és kiborul a már barnává szineződött lötyi.
Hát néha sajnálom...
Ja nekem olyan hobbim is van, hogy néha megjelenek állat koponyákkal, szaru részekkel, lószőrrel stb, hogy az mennyire vagány, akkor jön a bacilusos rész...

Jó ötlet volt ez a topic, amíg végigovastam, a fiam egyfolytában azt kérdezte, "apa, mit nevetsz egyfoltában?". Malac77-nek ritka mázlija van, csokis nagyon viccesen összefoglalta a tényeket. Érdekes lehet az alsógatyás rimánkodás az ajtó előtt, a szomszédok biztos alig várják az ilyen alkalmakat. Drgeorge 3 p-je könnyet csalt a szememben a navatéstől, de nagyon igaza van. Ahogyan Borzalmasnénak is az aggódás miatt, a legtöbb feleség-barátnő valószínűleg a féltés miatt morgolódik a hobbink miatt. Én sem keresőzöm, de a feleségem is rozsdás szarnak hívja a gyűjteményem. Az az érdekes benne, ha valamit eladok, vagy elajándékozok a gyűjteményből, akkor meg azt mondja, miért adtam oda, milyen hülye vagyok. Ki érti ezt? Régebben horgásztam, most azt mondta, inkább váltsam ki az engedélyt, mint hogy egész nap a műhelyben szépítgessem a tárgyaimat. Kiváltottam a horgáyzengedélyt, első horgászásom alatt háromszor hívott, mikor megyek már haza? Ha éppen nem csinálok semmit, csak tévézem, vagy olvasok, akkor meg zavar ki a műhelybe inkább. Ti értitek ezt?

Nálam most az a helyzet, hogy még tűr a barátnőm.Kíváncsi vagyok hogy meddig. :-) Nem egyszerű olyan barátnőt találni aki maga is megszállott.

Szerintem nem jó, ha a barátnő olyan fanatikus, mint az ura (esetünkben). Annak örülök, hogy ha kijön, de jártam már úgy, hogy a semmiért (pusztán passzív jelenlétért) cserébe már pályázott a leletekre :). Ugyanez a lány volt az, akinek volt egy szép szuronya, meg egy kardja is, előbbit én újítottam fel, mert undorító állapotban volt. De ahogy látta hogy engem érdekel a dolog, véletlen sem adta volna :). Amúgy alapból bolond volt ez a lány, és irígy, önző. Hogy miért foglalkoztam vele mégis, az már más téma :D. Valamihez azért nagyon értett!

Volt ellenben olyan bnőm is, aki több szuronyt vett, meg kapott nekem, ő nagyon rendes, aranyos volt.

Szerintem az az ideális, ha érdekli a dolog, szereti a témát, tűri azt is, ha egész nap erről beszélek, de semmi több.

Nálunk ez valahogy úgy működik, hogy anyámat annyira nem zavarja(főleg ha hozok olyan nem háborús cuccot ami tetszik neki, az meg más dolog, hogy tudna vele mit csinálni és mégis elvész a fiók mélyén, vagy kivételes esetben kitűzőt amiről Borzalmas mesélni tudna :))), de mikor kint vagyunk akkor egyszer véletlenszerűen időzítve felhív, hogy élek-e még. Egyszer mulasztottam el egy ilyen hívást amiért kaptam is a fejemre. Apám meg utolsó szó jogán indulás pillanatában még rám szól, hogy bombát ne hozzak, de mikor itthon kipakolom a leleteket akkor meg azzal kezdi, hogy minek nekem ez a sok rozsdás szar meg skuló(hüvely) amivel dugig van a fiók. Nagymamám időnként megszokta kérdezni mit találtam mostanában. Egyszer elmeséltem neki, hogy találtam egy réz 10 fillérest. Rögtön megkért hogy vigyem ki neki, hogy elrakhassa a pénz gyűjteményébe és majd vissza öröklöm.

Balázs ez nagyon jó ötlet volt.

Jó volt újra olvasni Csokis Uram írományát, Borzi is jól összefoglalta a dolgot. Hát igen, az első ágyúhüvelyeket meg lehet magyarázni, jó lesz vázának, kukának, stb, de amikor a 20. kerül (ne) be.... Ezért én kiköltöztem. Illetve kiköltöztettem a lomjaim. Amelyek úgye még ott se nyugodhatnak, mivel kiállításra kell őket vinni sétáltatni, s van úgy, hogy nem csak az én lomjaim vannak nálam, hanem még vendéglomok is. Ezért érthető és célszerű a külön helyiség, ha lehetőség van rá, mert a szobába már nem férne...

Fiam hálIstennek békés kisfiú, jobban érdekli a traktor, mint a tank, de én ennek örülök.

Kedvenc ezzel kapcsolatos történetem, mégis a gyerekeimmel kapcsolatos.

Feleség nagy bevásárlás után tért meg, s rámolgatta a szatyorból az élést. Egyszer jön a kisebbik lányom (kb 3 éves lehetett), kezében egy ananásszal:

"Apa! nézd, mekkora gránát!"

Másik, fiam mögöttem sertepertélt a múzeumomban, egyszer hallom, hogy betűzget valamit betyár módon:

"A. Ak. Akn. Aknák, meg van ott egy i betű is, csak fordítva!" Az aknamezőt jelölő sárga tábla volt, amit a fiam először elolvasott...

Jó ez a topic. Az asszony most le is ült mellém és végig olvasta az egészet. Jót nevetett több íráson, majd átszellemült arcal feltette a kérdést.
- Ugye szivem Én azért nem vagyok ilyen? (csokis írására gondolt alapnak)
- Egy-két dolog azért van- folytatódott a monológ- sz*r dolog, amikor a mosógépből kell kiszedni a vacakjaidat vagy éppen a zsebedet kell kirámolnom, mosás előtt.

Nos ebből a kis beszédből csak annyit vontam le, hogy nincs harag vagy utálat a hobbim miatt, de....

És a végére hagytam a csattanót: - Azért nem tudom szivem mit szólnátok hozzá, ha mi asszonyok is indítanánk itt az oldalon egy fórumot? Tudod, amíg Ti kint csámborogtok Mi addig tudnánk eszmét cserélni. - s szemében furcsa csillogással felállt mellőlem, hogy a vacsorát kirakja az asztalra. Én meg? Ültem csak tovább és nem tudtam eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek. " Világ keresős asszonyai egyesüljetek!"?"

Kedves Nimród és Attila!

Azokat nem én írtam,hanem a feleségem-személyesen!

Örülök, hogy sikere van a témának, és én is rengeteget derültem a hozzászólásokon! Remélem kimeríthetetlen téma. Jöhet persze egy-egy jó, rossz, vagy érdekes történet is a jövőben. Amúgy az az érdekes, hogy jó fél, de talán egy éve jutott eszembe a téma, és csak most valósítottam meg, ne kérdezzétek, miért, magam sem tudom.

Ha pedig az asszonyok létrehoznak egy topicot, vállalom a moderálást! [ gonosz kacaj ] :D

Végül pedig: ezt muszáj idéznem, miután tizedjére sem tudom vihogás nélkül elolvasni, bár a hozzászólások többségével ez a helyzet. Szóval:

"-Ide azt a szart be nem hozod! Amennyiben nem tetszik mehetsz vissza a náci haverjaid közé a rókahugyos erdőbe,az neked való." (Csokis "tollából")

Én már azon gondolkoztam, hogy olyan fórumot is lehetne indítani, ahol el mondhatnák az emberek, hogy miért pont ez a felhasználónevük. Nyilván cseppet sem lenne vicces, de sokat eltűnődöm, hogy ki, mi alapján választ felhasználó nevet. Most idézhetnék néhányat, de nem teszem.

Egyébként én elég vizuális típus vagyok. Ha olvasok valamit már látom a szemeim előtt. Ezek után nem tagadom, hogy a legnagyobbat azon nevettem amikor... "és részegen hazaérve szembehugyoztam a szomszéd kutyáját..."XD

Hááát, Nimród, én valóban Attila vagyok. Ténylegigazából. :-DLehettem volna Józsi is, de a Szüleim másképp döntöttek.

A felhasználónevem azért egyezik a keresztnevemmel, mert meglehetősen fantáziátlan alak vagyok, kik ismernek, tudják! ;-)

Én az enyémről annyit mesélnék, hogy ez volt az első nevem amit neten használtam egy játékban. Persze azóta felszedtem másik két nevet amiket szívesebben használok és itt is használnám, de már késő :P

Valaczkai - általános iskolában - malackai, később rövidítették így lett: malac a 77 pedig a születési évem.

OR-4 pedig a szakaszvezető rf NATO-általános megjelölése.
Katona vagyok,ez a rendfokozatom. :-)

Én meg az vagyok, aki vagyok. Amúgy az egyik húgom ( 33 éves) a mai napig is így szólít. Nagy Feri így megy úgy....
Nekem tetszik a nevem. Azért van másik is a neten, de az már egy másik volt hobbi eredménye lett (Rife)
A jó édes anyukám külömben még az aki szokott zaklatni, ha tudja, hogy kint vagyok kutatni. Na Ő ugyan azt leműveli, mint az egyik tagtárs édesanyja, fűszerezve egy-két szitokkal is, amikor nem jelentkezek legalább egy hete nála raportra. De azért ez érthető az ANYÁK már csak ilyenek.
Az asszony szervezkedik srácok! Tényleg akarja a topikot!

j.peiper: arra vezethető vissza, amikor kis srácként először láttam a "halál 50 órája" című klasszikust. Ott el is dőlt az érdeklődési köröm.
Azóta szeretem a (német) tankokat, hadtörténelmet és ,persze mindig Hassler ezredes akartam lenni. :)
Anyám megőrült, amikor a nagy szemetes konténerekből kellett kiszednie (amiket több kis ajtó van). Bebújtam és már csuktam is magamra a "parancsnoki kupola" fedelét. :D

Csokis-Kocsis

Nagyszerű nem is kell külön fórum már nyíltok is meg. Na jó az egyszerűek nyilván egyértelműek.
A csokis múltkor leesett a tv-ből.
Malac77 te nem véletlen kecskeméti vagy? Nálunk emlegettek itthon egy bizonyos valackait, akinek a boltjában sok jó katonai holmi volt beszerehető?

egyébként nomád táborozni szoktunk, ahová volt hogy vittünk hordozható fabudit. NA abban játszott néhány gyerek tankosat az ülőkénél kibújva. Nekem nem volt gusztusom...

Egyébként ha itt tartunk az én nevem csak a kedvenc páncélosomból ered. Amikor olvastam az utolsó emberig című regényt abban van egy rész hogy a menekülő honvédeket 2 nimród menti meg. Azóta leborulok ezen páncélgépágyú előtt, bár élőben még nem láttam :-(

Azért ne feledkezzünk meg a fórum eredeti témáját sem, mert vicces és valós írások születtek.

Nimród, nem vagyok kecskeméti, de minden Valaczkai, rokonom.

A név választásom apropója, hogy az egyik régi nagy kedvenc zenekarom. Különösen az 1976-ban megjelent lemezük, a legendás:2112 . Ajánlom figyelmébe mindenkinek, aki kedveli az igazán igényes Rock-zenét! Üdv: Rush.

"A Rock örök és elpusztíthatatlan"

Rush!!!  Az igen!!  Nagyon menő csapat volt gimiskoromban--rengeteg jó emléket idézik elő, ha hallom a zenét!

(ezekszerint Te sem vagy mai gyerek?)

Na most már én sem fogom vissza magam. Nekem egyszerű a sztori...

Péntek este, ivás stb, átjött a haver szomszédjának a bátyja, aki jól berúgott és mindenkit elnevezett egy állat néven. Hát én lettem a Cinege. Gondoltam megtartom, mert nincs becenevem, biztos jó lesz valamire.

A cinegék minden fajtáját nagyon szeretem és általában az összes tollas, röpködő állatot. Ezek a legszabadabb, legszebb állatok.

Szerk.: Rush! Nem ismertem, de most meghallgattam, tetszik! :)

Az én nickem onnan jön, hogy az Úz völgyébe vezető úton van Aklos (vagy Akloscsárda, ahogy inkább ismerik). A két szót összeraktam és így lettem Úzi Aklos.

A télen kiraktam egy odut és egy cinegepár beleköltözött. Azóta hallom ki is keltek a tojások. Hajrá cinegék:-)

...

Hát Nimród, azért jól hazavágtad az asszonyos témát! :S

Balázs! Arra is gondolj, hogy lehet, csak ennyi nővel bíró ember van már itt, vagy  valakit az asszonya vágott haza, valaki akkora nagy gyűjtő, hogy ő vált el inkább, s -ahogy utóbbi idők hozzászólásaiból ítélve- van jópár tejfelesszájú, kik nőt csak neten láttak eleddig. De lehet olyan is (EZT NEM A HOZZÁSZÓLÁSOKBÓL GONDOLOM, mielőtt bárki a pisztolya után kapna, csupán a korszellem), aki "túl a barátságon" van, s a fiúkat kedveli...

Attila, talán igazad van, mert a gittesek még nem szólták!!!!!!!!!!

"gittesek" :-DDD

Hé azért ne tesék rámkenni. Én csak mondtam valamit, erre rákattantak az emberek. Nekem is nagyon tetszett az eredeti téma. Nyugodtan lehet törölni a nem idetatozó hozzászólásokat. Sajnos lehet igaza van az előttem szólónak, és nincs több családos ember, vagy csak még zsebcirkálók XD
Pedig milyen jól indult a téma, és azért nem túl sokan kapcsolódtak bele. Na hátha a hétvége hoz valami újat. Én várom mert jókat nevettem. (...öcsém, szembe hugyozta a kutyát...XD)

Az én Kedvesem viszonylag jól áll hozzá a dolgokhoz. Igaz, én is törekszem a kompromisszumra /pl. a közös lakásban csak a könyveimet, fényképeimet tartom, a többi dolgot a szülői házban - ott a hely is több/. Volt úgy, hogy karácsonyra /a választott ajándék mellé/ még egy szuronnyal v. könyvvel is meglepett. Továbbá az egyik barátnőjétől is kaptam már pár szép dolgot:)
Bolhapiacra csak egyszer vittem /egy szombat délelőtt, Bécsben a Naschmarkt mellettire/, azt hiszem többet nem is fogom - minden szir-szar megtetszett neki, többet költöttem rá, mint magamra.
Pl. ha múzeumlátogatásról van szó, szívesen velem tart, elnézelődik, néha még kérdez és meghallgat is:)
Az édasanyámmal a helyzet már bonyolultabb. Havonta párszor elmondja, hogy majd jönnek a "kommandósok" és a végén jól becsuknak /sokat néz híreket/. Eleinte még magyaráztam a dolgokat, most már lezárom azzal, hogy: okés, de akkor majd hordhatod nekem a bablevest!

Nimród, nevemre a választ megtalálod A diadalív árnyékában:)

Üdvözlök mindenkit!
Amikor összejöttem barátnőmmel különösen nem foglalkoztatta a gyűjteményem de volt vitánk amikor bekerült a szobámba egy teljesen üres vasdarab hogy : "de vidd már ki,felrobban, stb...ez úgy hajnali 3-ig elhúzódott amikor ő nyert és kivittem. És volt rá példa hogy ébredés után a fejemhez vágta hogy ez inkább csatatérre hasonlít mint szobára. De ez már a múlté most már teljesen elfogadja a hobbimat! Nemrégen vettem egy mágnest és hozzájuk vittem el kipróbálni mert náluk van egy régi ásott kút az udvaron és még majdnem megsértődött amikor én is kiszerettem volna próbálni hogy mit vettem. Anyámmal a falam miatt folytak harcok hogy hogy néz már ki össze vissza van furkálva Apu szintén a mindent gyűjt kategóriába tartozik én akármit szerzek fapofával nézi szinte semmit nem reagál de ha ő hazahoz egy pl: régi szódásüveget attól minimum be kell sza..ni. Amikor mamáék felhozódik a szó a gyűjteményemről mama csak annyit szokott kérdezni hogy "kisfiam meddig gyűjtöd még ezeket?" Úgyhogy röviden ennyi. És nagyon tetszik ez a fórum többször is átolvastam sokat lehet nevetni a tagtársak vegyes tapasztalatain!

Muter, ugye mindig mondta a magáét, hogy ezt-azt be nem hozom, meg, hogy minek ez a sok sz.r, majd , aztán Ő adott tanácsokat, hogy mit, milyen szerrel tisztítsak. :D
A rezet mivel, a bőrt hogyan puhítsam... :D
Szóval, hogy igazodjak ki Rajta?

Ez a mondat nagyon tetszik. :9

Cinegét dicséri: "egy üres szántóra kúttal a közepén nem úgy tekintünk mint egy üres szántóra kúttal a közepén, hanem ,mint lengetős szántóra = D"

Nimródnak: Elnar. Gimis szerepkjátékkör, Elnareon, elf íjász karakter, rövidítve. Először szerepjáték fórumokon volt használatos, később, hogy máshol is megtaláljanak ugyanazok az emberek, máshol is kezdtem használni. És ez évek óta tart, pedig azokban a körökben régen nem mozgok már. ( kardokat azóta meg nem fantáziában, hanem valóságban forgatok, hagyományőrzőként)

Az én esetemben nem lehet okom a panaszra, pedig már több mint húsz éve házas vagyok. A feleségem nagyon korrektül áll a téméhoz. Az is igaz hogy terepezni nem nagyon járok ki, én inkább az öregekkel beszélgetős, padlásozós "fajta" vagyok. A nagy kamasz fiamban mostanában az élet tombol, nem a gyűjtői szenvedély,de ez talán később megváltozik. Üdv.

"Long Live Rock'n'Roll"...Rainbow

Nekem sincs okom panaszra, az én "párom" nem zavarja a hobbim (Igaz sosincs itthon). A nevem meg gyerek korom óta megvan, állítólag a szülőfalumban születésemtől kezdve boszorkánynak tituláltak! De ez engem sosem zavart! És még mielőtt bárki is megkérdezné, igen én tényleg nő vagyok!

Üdv.
A párom nevén vagyok fenn. Engem nem zavar a hobbija, inkább ez legyen mint kocsmázás a haverokkal. A vásárba minden hétvégén kijár, és mindig hazahoz valamit, de ilyenkor nekem is hoz valamit (3 év után rájött hogy ezzel le tud nyűgözni :D ). Ha pedig bevágom a durcit hamar ki tud engesztelni. Órákon át képes arról beszélni, hogy mi merre van, ami engem is érdekel egy kicsit. Mindenkinek meg van a maga bogara. Az itt lévő embereknek ez. Kicsit féltem őt Pintér csahos kutyáitól, de reméljük, hogy lassan leszálnak erről a témáról és találnak maguknak jobb elfoglaltságot is. Nos ha jövőhéten hazaér talán ő is hozzászól a témához. Addig is én tartom helyette a frontot. :)