Kitörés emléktúra 2011.feb.20-án hajnalban Tök településnél
A sírban Árvay Zoltán hadnagy, annak menyasszonya és 3 hű katonája nyugszik.
Ők a kitörést követően, 1945. február 14-én hajnalban érték el a töki szőlőket, ahonnan már csak alig 100 méterre húzódott a szovjetek első arcvonala a Nyakas hegyen. Ha ezen sikerült volna átjutniuk, akkor elérik Somodorpuszta - Szomor - Anyácsapuszta vonalnál a saját csapatokat.
Frissítés Árvay Zoltán unokájától, Sioreti Thomastól 2014.09.24:
A sírban nem a menyasszonya nyugszik, hanem egy (mendemondák szerint) gróf kisasszony. A felesége és két és fél éves lányuk Ausztriában tartózkodott már akkor egy menekült táborban. Árvay Zoltán hadnagy a présházban lelte halálát, mely a sírjával szemben volt az út túloldalán. A présházat és pincét azóta már feltöltötték. Ezek az információk a telek tulajdonosától származnak.
A leszámarzottak minden évben kétszer látogatják meg a sírt és már tervben van egy új fejfa is.
Érdemes elolvasni az egész riportot Ágotay István rohamtüzér hadnaggyal:
http://www.belvedere.meridionale.hu/lapszamok/zip/xv5-8.pdf
Bocs a további off-ért, de az atrocitásokhoz magyar részről:
Ágotay István rotü. hadnagy írta:
"Rengeteg orosz sebesült feküdt előttünk, Szűcs Ottó zászlóssal együtt eldöntöttük, hogy kimegyünk összeszedni őket. Kiabáltak, hogy „Vodu, vodu!” „Vizet,vizet!”. Szűcs Ottó odamegy, hogy vizet adjon a kulacsából, és akkor láttuk, hogy az orosz a pisztolya után nyúl. Ordítottunk, hogy „Vigyázz!”, de abban a pillanatban valahonnan oldalról odavágtak egy kézigránátot, ami kivitte a fogaimat – azóta van műfogsorom –, Szűcs Ottó barátomat meg agyonlőtték. Erre mi végigmentünk a sebesülteken rohamlövegekkel, és betapostuk őket a földbe. Állati dolog, de ezért mondtam, a háború belőlem is állatot tudott csinálni, pedig én aránylag nyugodt ember vagyok..." (helyszín: Hódmezővásárhely)
Van egy 87 éves ismerős nénim aki Létán volt mikor jöttek az oroszok.Azt mondta hogy a kémény mellett volt valami ajtó a padláson és ott bujtak el hárman lányok az oroszok elől.bejövö ruszkik mindenhol a nőket keresték.Volt , hogy a disznó ól alatt ásótt búvóhelyre mentek és ott hasaltak amig el nem mentek. A tetvet csak úgy söpörték magukról a ruszkik.Az egyik rokonuk úgy halt meg, hogy a két éves gyereket a kezében fogta és nyomta a mellét a szájába ,hogy azt higgyék még szoptat.ezért fejbe vágták hátulról fegyverrel.Nem azonnal halt meg hanem pár napra rá.Azt is mondta, hogy a németek is elvitték a jószágot az oroszok meg mindent.a németek rendesek voltak és még táncolni is jártak el velük és normálisan viselkedtek.Úgy mondta a németek tanult emberek,az oroszok meg igazi barbár buta emberek voltak.
Nézőpont kérdése az egész ki hogyan élte meg akkor a háborút!
A hősökre és a halottakra emlékezni kell,mert akit nem felednek az örökké él bennünk tovább!
Sajnos töki létemre számomra nem ismeretes a sírhely holléte. Minap indultam a keresésére, de sajnos nem bukkantam a sírra. :(
Nem biztos, hogy ugyanabból lett a partizán, aki előtte integetett. Az emberek ugyanis különböző képpen látnak dolgokat. Nekem a nemzeti eszme közelebb áll a szívemhez, mint az internacionalizmus. Szerintem ez a válasz a kérdésedre, hogy miért "kedvesebbek" egyeseknek a németek. Persze ne érts félre, tudom, és elítélem a disznóságaikat, a gőgjüket, és hasonló negatívumaikat. De ha választani kell...
Már bánom, hogy kérdeztem... :)
Kissé elkanyarodtunk a megemlékezéstől.
Balázs
"egyik ország Európában "szocializálódott", a másik pedig Ázsiában."
A "szocializálódott",ország megtámadta a fél világot és megszállta Európát, megszállt országok meg nagyon nem örültek „szocializálódott” ország vendégségének.
Nem értem miért kell a németek mindig felmenteni, Grál Lovagoknak képzelni őket.
„hogy például Oroszországban sok helyen integetve várták a németeket”
Nem kellett sokat várni és rájöttek ezek rosszabbak, mint a bolsevikok.
És jött a partizánháború!
Sárkányhúzó! Tudom... Nem is erre akartam kilyukadni, hanem arra, hogy általában egyik atrocitás idézte elő a másikat, és így tovább.
Szerk.: ja, és had tegyem hozzá, hogy bizonyára Te is tudod, hogy például Oroszországban sok helyen integetve várták a németeket, és felszabadítókat láttak bennük, ami nem is csoda. Ott ugyanis a bolsevizmus tette tönkre az embereket, amiatt veszett el számukra az I. vh (ha nem is járt olyan következményekkel mint nekünk), a templomaikban raktárakat rendeztek be, amik mondjuk üresek voltak, hiszen az ország jelentős hányada éhezett. Tehát bizonyos szintig igazat adok annak a nézetnek, hogy az Oroszország elleni hadjárat némileg beillett keresztes hadjáratnak is. Főleg annak tükrében, amit aztán elhozott nekünk is a bolsevizmus. És elhozta volna előbb-utóbb akkor is, ha nem támadják meg őket.
Ha van hozzáfűzni valód, javaslom privátban folytatni, de nekem végül is mindegy.
Balázs1987.
Szerintem te erős képzavarba vagy.
Partizánvadász nem Németországban vadászott, hanem egy másik ország területén, melynek pedig erkölcsileg, anyagilag, és nagyon sok esetben fizikailag is emberek millióit süllyesztette nyomorba vagy semmisíttette a német megszállás.
Így hát a megszállt lakosság kifejezte háláját a hódító felsőbbrendű megszállóknak.
Igaz! Pótolom:
KGST: szétestünk...(;-)
Tűzhenger.Ez jó volt!csak a KGST maradt ki :)
:D Lehet h nyitnunk kellene a románok felé! :D
"Szegény kis Magyarország, földrajzi helyzeténél, és adottságainál fogva soha nem tud kimaradni a bajból!"
De az is igaz, hogy aki mellé odaálltunk, annak annyi lett!
Náci Németország: kaputt.
Szovjetúnió: szétesett.
Varsói Szerződés: szétfoszlott.
A Nato helyében én be lennék.. izé... rezelve;-)
Sajnos nevet, helyet, időt nem tudok, de azt hallottam, kérdeztek egyszer egy német partizán vadászt, hogy miért olyan kegyetlenek ők? Erre azt válaszolta, hogy ha valaki látja a bajtársai meggyalázott, megkínzott, megcsonkított holttesteit, akkor ennek csak a kegyetlenség lehet a következménye.
Egyébként döbbenetes, hogy az április 4-i (hamis a dátum!) katasztrófára még mindig van, aki ünnepelni való eseményként gondol, pedig erkölcsileg, anyagilag, és nagyon sok esetben fizikailag is magyar emberek millióit süllyesztette nyomorba ez a ""felszabadulás"". Szegény kis Magyarország, földrajzi helyzeténél, és adottságainál fogva soha nem tud kimaradni a bajból!
Az a helyzet,hogy mindkét oldalon előfordultak atrocitások,ez a háború velejárója.Ellenben ruszki oldalon igenis sokkal gyakoribbak voltak a kegyetlenkedések,a barbár embertelen megnyilvánulások.Idős,háborút megélt barátom csak röviden "ázsiai hordának" nevezi őket.Negyven évig sulykolták belénk a "Hős Szovjet Felszabadítók" mítoszát,negyven év undorító hazugsága ez is.Semmilyen "felszabadítás" nem volt...Magasabb szinten politikai célok vezérelték őket,az alsóbb régiókban a bosszúállás és a fosztogatás volt a cél.
Igen,van ellenpélda is,amikor a németek vadultak meg,de nem ez volt a jellemző rájuk.Olyan eset is volt,hogy azért nem döglött éhen a falu,mert a ruszkik etették őket.(Na ez meg rájuk nem volt jellemző...)Szóval megint lehetne egy végett nem érő vitát folytatni,mindkét oldalt védeni,szidni,de szerintem felesleges.Véleményem szerint a ruszkik a természetükből,neveltetésükből (annak hiányából) adódóan,illetve mert az ellenségeink voltak,sokkal mocskosabban viselkedtek mint kellett volna.
A magyar vagy a német katonaságnál a tiszti rang feltételezett egy bizonyos szellemi színvonalat,a ruszkiknál éppenséggel minden hulladékból lehetett tisztet faragni,sőt...
Tele voltak,mocskos,tanulatlan barmokkal.Kirángatták az eke mellöl,bevágták a seregbe,televerték a fejét hazugságokkal,aztán hajrá irány "bugyapesztj",ahol azt csinálsz amit akarsz...a "hős felszabadítók"...Ezeket ünnepeltük minden április negyedikén.
Persze, mindkét oldalon voltak atrocitások, mondhatni, minden nemzet hadserege követett el csúnya dolgokat, de én azt mondom, hogy a németek talán mégiscsak kevesebbet, mint az oroszok. Ez egyszerűen abból fakadhat, hogy az egyik ország Európában "szocializálódott", a másik pedig Ázsiában.
Sven bácsi jó író, de regényeket ír, függetlenül attól, hogy megjárta a háborút. Így is kell olvasni a könyveit.
Bocs a kis kanyarért, elvileg a háborús túlkapásoknak külön fórum témája van, ha még megvan. Mindenképp érdekes téma.
Feltettem pár képet a hírek rovatban meghírdetett volt emléktúrához:
http://www.netlabor.hu/roncskutatas/node/9870
Nyugodjanak békében!
Szép és megható történetek.
Egyértelmű. Mindenhol voltak csúnya dolgok. Szerintem voltak olyan csúnya dolgok is amikről itt még senki sem hallott. Ki tudja. A háború megváltoztatja az embert.
Nem tudom mennyi a valóság alapja a Sven Hassel könyveknek,de azokban is vannak "csúnya" dolgok!
Német oldal:
Vereben a kovácsműhelyben gyűjtötték össze az orosz sebesülteket a németek.
Majd annak szerszámkészletét használták fel a kivégzésekhez.
Nyugodjanak békében!
A hölgy is és a bátor katonák is, akik ebben a reménytelen helyzetben is próbáltak tenni- életük kockáztatása árán- annak érdekében, hogy az ifjú becsületét megmentsék.
Olvastam már jó néhány könyvet a német-orosz harcokról, de nem emlékszem arra, hogy a németek összegyűjtötték volna az orosz sebesülteket és tankokkal gázoltak volna át rajtuk, ahogy az orosz harckocsizók tették ezt többször.
Ti ismertek ilyen történeteket német oldalról?
A gyomrom összeszorul mindig, ha ilyenről hallok, olvasok.
A sírhely megtalálásánál a Magyarok Istene a segítségemre sietett. A sír pontos helyéről (amit egyetlen térkép sem jelöl) a Töki Önkormányzat munkatársai segítettek (még a mezőőr elérhetőségét is megadták), de igazából az szőlősben az egyik XIX. századi présház tulajdonosa: vitéz dr.Nagy István bácsi segített, akinek dédapja építette még a présházat, amely homlokzatán az 1857 N.I. felirat olvasható. Elmondása szerint ő akkor 10 éves fiú volt, aki (szintén) István nevű édesapját gyászolta, aki a Don kanyarban esett el az urivi áttörésnél. Édesapja katona egyenruhás mellképe a présház falán díszelgett. Mindezek elmesélése közben István bátyám szemébe könnyek szöktek, amely még a további elbeszélése során többször megesett. Emlékezete szerint Árvay Zoltán hdgy, menyasszonya és 3 katonája 1945.feb.14-én hajnalban ért ide a töki szőlőkhöz. Őket a Nyakas hegyen beásott szovjet katonák váltása, vagy lőszer hordozói fegyvereztek le. Ezt követően elkezdtek erőszakoskodni a csinos menyasszonnyal, amit nem tudtak tétlenül végignézni - a több napon át együtt, a kitörésben összekovácsolódott - magyar férfiak és ismét a fegyvereik után nyúltak. Ekkor az egyik szovjet katona dobtáras pps géppisztolyával valamennyiüket leterítette gyilkos sorozatával. Ennek tanui, majd az áldozatok elföldelői Ványi Tibor és Szabó Gyula töki leventék voltak (akiket befogtak munkára a szovjetek), tőlük tudja István bácsi e történetet. A szomorú esemény egy filmbe illő tragikus szerelmi történet ötvözete a bajtársiasságnak, a reménynek és a hűségnek. Továbbá történt még egy galád cselekedet a szovjetek részéről ismét István bácsi szerint. A töki temető előtti részen gyűjtötték össze a kitörésben megsebesült, mozdulni már alig tudó német katonákat a bolsevikok, majd egy T-34 harckocsival többször oda-vissza átgázolva magatehetetlen testükön, trancsírozták szét szerencsétleneket. Emlékükre a temető szélén egy kopjafa áll, amelyet szintén megkoszorúztunk.
http://www.youtube.com/watch?v=5Ia3ZjdDfmE
Ez a történet (1:12-től) icipicit hasonlít a fenti történetre, a menyasszony miatt... Persze sokan "vihették magukkal" a szeretteiket.
Nyugodjanak és emlékezzünk,hogy tragédiájuk,tragédiánk nem volt hiábavaló,mert emlékeinkben tovább él és éltetjük azt,mit akkor a történelem osztott ránk.
Nyugodjanak békében!