A színesfém-tolvajoknak a temető sem szent? 61 katonasírt gyaláztak meg
2010. október 29., péntek 9:47

Tisztelt Felhasználók!

Sziasztok!

Mint látjátok, a saját hír-cikk, kép és fórum-hozzászólásaitokat tudjátok moderálni.
Kérésem az lenne, hogy akinek van kedve, alkalomadtán hozza helyre az ékezet hibákat a saját anyagában.
Próbáljátok ki az opciókat, töltsetek fel képet, írjatok hírt, kommentet.
Teszteljük egy kicsit a weboldalt!

Képek:

Kedves Tagtársak! Nyilván nagyon sokan találkoztatok már az ónbetegségnek nevezett problémával. Azoknak, akik nem tudják, miről is beszélek - a hadifém kitüntetéseken megjelenő fehéres oxidáció, amely folyamatosan terjed a fémben tönkretéve azt. Ráadásul az egyik hadifém megfertőzi a másik hadifémet, ha összeérnek. Nos, nemrég vettem egy új délvidék emlékérmet a régi csúnya helyett. Nagyon szép volt, ám ott éktelenkedett rajta egy kis ónbetegség már. Többen mondták már nekem, hogy az ilyen dolgokkal csak egyet lehet tenni - keresztet vetni rá és kidobni. Én, szokásomhoz híven, makacs voltam és nem hagytam annyiban. Kicsit megpróbáltam utánanézni és találtam az interneten egy amerikai oldalt: http://metaldetectingworld.com/cleaning_coin_p19_zinc_tin.shtml Összefoglalom azoknak, akik nem beszélnek angolul: A hadifémeket megtámadó ónbetegség igazából nem oxidáció. A lényege, hogy 13°C alatt az ón szerkezete megváltozik és a tetragonálisból (béta állapot) négyzetessé változik (alfa állapot). Ezzel együtt az ón fémes szerkezete tűnik el és szépen lassan nem-fémes porrá változik, majd a végén az egész tárgy szétporlad. A folyamat leggyorsabban mínusz 30°C-on zajlik le. Ez tehát az ónbetegség. Szerencsére van rá megoldás. Az oldalon leírt módszert követtem és jelentem működik! Nagyon félve a szintén enyhén ónbetegségben szenvedő erdélyi emlékérmemmel kísérleteztem: Egy fazékba vizet töltöttem és a páraelszívó rácsára madzagot kötöttem. A ezzel a madzaggal lógattam bele a fazékba a medált úgy, hogy körülbelül a fazék kellős közepén legyen. Az oldal szerint pár óráig 100 és 160°C között kell tartani a tárgyat. Mivel a fazék közepén a víz tengerszint feletti magasság függvényében 100 +/- pár °C hőmérsékletre melegszik, így szerintem a legjobb módszer az, amit írtam, hogy a fazékba belelógatjuk. 2-3 óra elteltével vettem ki, az alatt folyamatosan utántöltöttem a vizet és ellenőriztem, hogy mindig forrjon a víz. Az eredmény - vastag lerakódás a fazékon és az érem felszínén. Egy fogpiszkálót eltörve annak hegyes és tompa végével is dörzsölgettem az ónbetegség helyét, majd szintén az oldal tanácsa alapján sósavas fürdő következett. Én kb. 5%-os fürdőt készítettem, melyben kb. 1 másodpercig hagytam ázni. Ez után folyóvíz és folyékony szappan. Ismét savas fürdő és ismét folyóvíz és szappan. Igény szerint a fogpiszkálózás-savazás ismétlése... Az eredmény: az érem kivilágosodott, de az ónbetegség eltűnt! Következett két komolyabb páciens - a délvidéki érem és egy tűzkeresztem, ami teljesen hadifém színű már. Ugyanúgy 3 órát főztem őket a fazékba lógatva folyamatosan forrásban lévő vízben, majd fogpiszkáló és savas fürdő. Az eredményt a képen láthatjátok! [IMG]http://img60.imageshack.us/img60/9291/delvidek.jpg[/IMG] Ez a délvidéki emlékérem alja, ahol korábban megjelent az ónbetegség. A betűk nehezen kivehetőek voltak már ott. A kezelés után ugyan csillogóan fémtiszta lett a terület, de 100%-osan ónbetegség-mentes! Mint láthatjátok, az állapota tökéletes lett. [IMG]http://img151.imageshack.us/img151/3997/tuzker.jpg[/IMG] Ez pedig a tűzkereszt úgy, ahogyan volt és úgy, ahogy most néz ki. Láthatjátok, hogy eredetileg szemből nézve az alsó keresztszáron és hátulról nézve a jobb és a felső oldalán már megjelentek az ónbetegség jelei. A kezelés után világosabb maradt ugyan a helye, de teljesen betegségmentes! Külön figyelmet érdemel az 1941-es szám az alsó keresztszáron - nehezen olvashatóból tiszta és szép lett! Az ónbetegség az alacsony hőfok következtében jelenik meg, így a legjobb védekezés ellene, ha mindig fűtött szobában tartjuk az érmeink. Én azért a biztonság kedvéért átkentem a két kitüntetést a kezelés után szilikonolajjal, hogy egy védőréteg legyen rajtuk. Kíváncsian várom az észrevételeiteket, javaslataitokat a témával kapcsolatban! Üdv Balázs PS: Kérem a szerkesztőket, hogy majd az írást a cikkek közé tegyék a hírek helyett. Köszönöm!

Az imént kaptam a megrendítő hírt, hogy a Bowmanville-i kórházban (Oshawa mellett) 2006. március 7-én nem sokkal dél előtt hosszú, súlyos betegség után elhunyt Zavesiczky Ottó, a magyar szállítórepülők veteránja, Bánhidi Antal és Kun Miklós legendás csapatának tagja, az 1945 januári budapesti, Vérmezői légihíd akciók bátor és mindig tettrekész tanúja és aktív résztvevője.

Írottk? hazánk nyugati végén található, K?szeg felett.