Az elfeledett csendőrség
Nagyon sok cikk foglalkozik a katonákkal, ez természetes dolog, hiszen történelmi portál. Viszont én úgy gondolom, hogy nem ártana megemlíteni a csendõrséget sem, hiszen õk is részesei voltak a kor történelmének.
Igaz, hogy a háború utáni idõkben mint hazaáruló, népellenség stb cimmel illették õket és sokakat halálra is ítéltek. Viszont õk is emberek voltak, nem törvényszerû, hogy antiszemita vagy vadállat lett volna mindegyik. Igaz, hogy volt közöttük olyan is, de ez nem álltalánosítás kérdése. Anyai nagyapám csendõr volt, szerencsére voltak akik igazolták õt, amikor zsidókat kísértek, bele estek egy bombázásba. Ezután az összes zsidót elzavarták, meneküljenek amerre tudnak. A jelentésben az szerepelt, hogy a bombázásnál odavesztek. Néha egy-két szót megérdemelnének õk is. Igaz a csendõr is olyan mint a rendõr, mindenki utálja, de csak az utálja, akinek vaj van a fején. / Erre csak egy idézet, egy amerikai rendõrségi kocsi oldalára volt írva: "Nem szereted a rendõröket? - h!
ivj segitségül egy bûnözöt ha kirabolnak" / Szóval ez a helyzet a csendõrökkel is. Puszta megjelenésük elég volt a rend fentartásához. Anyai nagyapámék ketten voltak négy falura és rend volt. Nem szóltak semmiért, csak végigsétáltak az utca közepén, ez is elég volt. Mégis mikor vége lett a háborúnak, kiképezték az esztergályost nyomozó fõhadnagynak, már nem kellettek, mindjárt elitélték õket. Szóval egy pár sorban szerintem róluk is meg kéne emlékezni, mint magyarokról, még ha sokszor kegyetlen parancsot is hajtottak végre. De aki volt katona az tudja: A parancsot végre kell hajtani. Ennyit szerettem volna írni, várom a reakciókat, hozzászólásokat, esetleges szidalmakat.
üdv.: Priller