Sok-sok év után hazatért néhány "ottfelejtett" magyar sisak a Don mellől és Voronyezs térségéből..
A magas folyópart és a mögötte húzódó egykori magyar állások agyagos, világos talaja gyakran meglepő épségben konzerválja a tárgyakat. Sok sisakban még korai réz szegecsek vannak de nem ritka, hogy keverednek az alkatrészek ami a folyamatos pótlásról, javítgatásról árulkodik. Kimondottan gyakori a szürke, "németes" átfestés ami a legváltozatosabb formában jelenhet meg. A világosabb szürkétől a kékesszürkén, zöldesszürkén át az egeszen sötét tónusokig. Gyakran csak sietve lett a sisak átkenve ecsettel, a felületen megfolyásokkal. Akad olyan amelyiken homokkal kevert festékkel fokozták a texturáltságot. A szürke szín mellett kedvelt álcafestés lehetett a sárga, az okker és a homokszín különböző árnyalatai, ill. a fehér téli körülmények között.
Előfordul, hogy a sötét külső alatt több rétegben fedik egymást a korábbi ráfestések, kis túlzással könnyebb újrafestett sisakot találni mint gyári állapotút. A finom mechanikus majd oxálsavas tisztítás után még az ásottak is szépek, részletgazdagok. Néha még a tulajdonos ceruzával beleírt adatai is láthatóvá vállnak. Sajnos a bőrből készült részek szinte mindig hiányoznak, legfeljebb összeszáradt, töredékes maradványok kerülnek elő.
http://postimg.cc/image/592b333gj
http://postimg.cc/image/fkenvqv5v/
http://postimg.cc/image/juxx52pmr/
http://postimg.cc/image/4aqjejfib/
http://postimg.cc/image/b2gyhe4hv/
http://postimg.cc/image/cihy9gqbn/
http://postimg.cc/image/5gk0n9mpv/
http://postimg.cc/image/q38q8l64j/