Igen de ha azt nézzük hogy pl. a Word of tank nevű online játékokat is úgy hirdetik hogy a benne szereplő tankok az eredetiek élethű mása kívülről akkor talán érthető hogy invesztál kicsit történelmi kutatásokba!

Érdekes, hogy a szponzorok között egy orosz(angol) cég is van : wargaming

Köszi a feltöltést :)
Remélem nyomon lehet követni majd, a restaurálás fázisait, folyamatát.

A roncs a cosfordi RAF múzeumban:

http://www.youtube.com/watch?v=pDpI838THpI

Szervusztok!

Találtam három fotót, nagy felbontásban. Megosztom, hátha valakit érdekel.

http://postimg.cc/gallery/23a0gs9y/fabd60d5/

A kiemelt roncsok jogi helyzete zavarosabb, mint a víz amiben vannak. Az mindenesetre lehetséges volna, hogy egy magyar állam nevében fellépő állami szerv sikeresen elperelhetne bármilyen, Magyarországon előkerült II. Világháborús roncsot bárkitől, ha megkívánja. Tekintettel arra, hogy az 1989-es elszámoláskor az 1947-es békeszerződésből fakadó további magyarországi követelésekről a szovjet fél lemondott a magyar állam javára. Ebből levezethető, hogy az olyan roncsdarabok, amelyek a szerződés szerint a szovjet tulajdonba mentek volna át a Vörös Hadsereg útján, immár a magyar felet illetik- jelenleg nincs erre kijelölt állami szerv, és nem is valószínű hogy lesz, bár ki tudja:) Viszont emiatt az ilyen roncsot birtokló magánszemély tulajdonjoga bármikor kétségbe vonható. Az is biztos, hogy az ilyen, 50 évnél régebbi roncs az uniós szabályozás értelmében, 2004 óta csak kiviteli engedéllyel volna külföldre vihető, ha e nélkül vinnék ki az országból, vissza lehetne hozatni. (Mondjuk ezen szabályozás hatékonyságát jól mutatják a hazánkba külföldről, egyébként örvendetesen beáramló relikviák is, vajon hány darabhoz kértek külföldön kiviteli engedélyt? Ugyanez a helyzet itt is.) A seuso kincs története a régészet állatorvosi lova. A balatoni ju-88 története pedig a roncskutatás állatorvosi lova szerintem (bár erről már sok vita volt a korábbi roncs oldalon, nem szeretném újra éleszteni). Ezért az az alapos meggyőződésem alakult ki, hogy hazánkban csak akkor szabad bármit kiemelni a víz alól - gondolok itt valóban közgyűjteményi elhelyezést érdemlő roncsokra - ha előre rendezett a hazai múzeumi elhelyezése és restaurálásának háttere, minden más esetben békén kell hagyni - a sürgős kármentés esetét leszámítva. Ahogy utánanéztem, az angolok is két évig készültek a Do-17 kiemelésére, bár ez még mindig villámkezű gyorsaság az itteni lehetőségekhez képest.

Az amatőr kifejezést a hobby kutatókra értettem, akik nem hivatásszerűen végzik tevékenységüket függetlenül pénztől és felszereltségtől. Akinek ez a szép szakma a hivatása, az profinak számít:). A pénztelenség miatt, ha előkerül valami komolyabb lelet akkor az azé lesz aki szponzorálja a kiemelését? Így akár az egész ország történelmi örökséget kiárusíthatják legálisan, pedig ez "amatőr" szinten bűncselekmény. Nem idevág, tegnap néztem az egyik TV adón a Seusó kincsek történetét, az előkerülésüktől napjainkig.
Döbbenet.....!!!!!!!!!!

Ha az amatőrségnek abból az értelmezéséből indulunk ki, hogy mindenki amatőr, aki nem az adott tevékenységből él, akkor az utóbbi hat-hét évben minden közreműködő búvár "amatőr" kutató volt, mivel nem kaptak fizetést a közreműködésért legfeljebb költségtérítést, néha azt sem.

A szűkös keretekre való tekintetre, lehetne alkalmazni önkéntes alapon az "amatőr"(!) kutatókat is. Szerintem sok jelentkező lenne, illetve van is a feltárásokra és kiemelésekre. A fizikai rész nem lenne probléma, csak hát az anyagi vonzatok.....
Én személy szerint szívesen vennék részt ilyen akciókban:)

Igen az, de, a pénzük több (illetve konkrétan egyáltalán van ilyen célra) Magyarországon a vízalatti régészeti kutatást jelenleg civil szervezetek pályázati pénzekből, vagy zsebből finanszírozzák, "illetékes" sincs, azaz a KÖH megszűnése után jelenleg nincs olyan állami szerv amelyik konkrétan vízalatti régészeti/vagy roncskutatással hatásköri szinten foglalkozna. A hazai civil pályázati rendszerben az elmúlt két évben a közhasznúság elismerése mellett is a "járni járna de nem jut" kategóriáig sikerült eljutni. Nem panasz, csak tényközlés.

Ui: Némi pozitívum, hogy a HMHIM-el együtt ennek ellenére van vízalatti kutatóprogramunk, mindenki hozza ami van neki alapon, a legutóbbi hadtörténelmi közleményekben található egy tanulmány egy 1849-es uszály gönyűi vízalatti kutatásról, ami árvíz után folytatódni fog.

Ez az a gép amiről korábban már szó volt? Akkor az angolok nem szaroztak, nagyon rövid idő alatt kiemelték. Nem hiszem hogy csak a pénzük több az ilyen akciókra. Szerintem tanulhatnának tőlük az illetékesek.....

Még több részlet a BBC híradásában:

http://www.youtube.com/watch?v=idr9ebb9KGk