Nincs ez máshogy Szegeden sem, igaz ott mindössze egyetlen helyen (Dugonics tér, Kárász utca felöli része )maradt meg ép formájában az öntöttvas fedél, más helyeken a "KIR." jelzőt kiköszörülték. A "MAGY.KIR.TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZAT" feliratú fedők több mint egy évszázada a helyükön vannak még nagyon sok helyen, legutóbb Marosvásárhely főterén láttam párat.

Köszönjük az infókat!
Üdv.

1991-től "újra" Telefongyár Rt. néven említik. 1950-1991 között nem volt Rt. a cégforma, sőt a logójukban lévő Tau+R+t forma helyett is csak a Tau+R = Telefongyár volt használva.
Elég nagyszámú távbeszélő készülék van a gyűjteményemben, ezek felirati tábláit is gondosan gyűjtöm. 1945 előtt Telefongyár Részvénytársaság Budapest volt a feliratuk. 1945-49 között még mindig Rt. a cégforma, de már Telefongyár R.T. (sic) a felirat, majd 1950-től csupán Telefongyár Budapest. Nincs anomália a témában. A felirati táblák alatt az LB.37-es, valamint a CB.35-ös telefonok ovális, alumínium tábláit értettem.

Miért lenne ellentmondásos? A „rendszer” miatt gondolod? :)

Más: Budapesten ezernyi helyen lehet látni Magyar Királyi Posta föliratú telefonakna-zárókat, és olyanokat is, amelyekből a Kir. szót kivésték. Gondolom, elfogyott a lendület...

Még valami eszembe jutott. Az Ungvár, Szabadka feliratú dobozokat nem gyárthatták, de nap mint nap használhatták? Szerintem ez ellentmondásos.

Még 1991-ben is Telefongyár Rt. néven említik a gyárat, tehát a tekercseket jóval a háború után is gyárthatták.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Telefongy%C3%A1r

http://www.radiomuseum.hu/index_telefongyar.html

Pár dolog ami a kommentek átolvasása után eszembe jutott. Az államosítást megelőzően a MEO helyett a REV (revízió) rövidítést használták az egyes alkatrészekbe belebélyegezve, illetve bizonyos mérőműszereken viaszpecsétbe ütve. Az 1941 mintájú távbeszélő készülékekből valóban óriási darabszámot gyártottak. A doboz tetején lévő hívójelek, mint Ungvár (1939), Szabadka (1941) az elcsatolt területek - sajnos ideiglenes - visszatérést jelezték. Ilyet kizárt, hogy az 1947-es párizsi békeszerződés utáni időkben idehaza gyárthattak volna. Szerencsére sem a Rákosi, sem a Kádár rezsimben ezekhez nem nyúltak, más változatú rövidítések nem ismertek. A belső alkatrészeken (transzformátor) a gyártóra utaló jelzés - Telefongyár Rt. - is mind 1949 előtti, tehát még az államosítást megelőző gyártásra utal. Ettől eltérő transzformátorokat nem láttam. Volt már a kezemben szürke kézibeszélővel szerelt változat is, amely megjárta a Don-kanyart és megvolt hozzá külön alumínium dobozban a neongázas villámvédő egység is. Azóta sem láttam ilyen színű kézibeszélőt, csak feketét. Sok esetben láttam a gyártási számát eltávolított és helyébe a felújítást (1968, 1969) jelző táblával ellátott készüléket. Mindent összevetve, semmi bizonyíték nincs arra, hogy azt a típust 1945-öt követő időszakban gyártották volna. A MN és a PV mellett a M.Kir.Posta - 1942-es kiadványukban, mint "IV.sz. LB. hordozható tb. készülék" szerepel a 209 r.sz. (rovancs szám) alatt nyilvántartva, valamint a jogutód posta és a MÁV is használta a tárgyalt típust.

Sajnos nem tudom, mióta használnak MEO bélyegzőt. De valami azt súgja, hogy a hatvanas éveknél előbbiek nem lehetnek e plecsnik. Láttam pár civil rádiót az ötvenes évekből, az emlékeim szerint egy darabon sem szerepelt. Viszont a 76-ban gyártott első tévénkben már ott figyelt. Tudom, mert én szedtem szét... :)

Nem arra gondoltam. Én még a dobozok gyártási idejénél, és a MEO bélyegzőnél tartok. :)

Tessék, újra: :)
http://roncskutatas.hu/node/8491

Mi nem jött át?
A link?
Én legalábbis látom, ott van lentebb, egy korábbi hozzászólásomban.

Ez most nem jött át. :)

Ismereteim szerint ebből nagyon sokat gyártottak. Egyszerű, mint a faék (lásd a leírást lentebb), tej volt a bakelithez dögivel, ha pedig bedöglött, tábori körülmények között is ki tudták javítani.
A készleteket folyton karbantartották - végül is ami bevált és akadt belőle raktáron, miért ne használták volna el? :)

Miklós, még egy kérdés. A MEO bélyegzőt tudhatjuk mikortól használták, és hogy mit használtak az előtt?

"A bal oldali szerintem háború környéki, a jobbos egyértelműen a hatvanas évekre hajaz."

Ezekszerint puszta ránézésből következtetni lehet a korára. Erre gondoltam az első hozzászólásommal.

Tudna valaki archív fényképet mutatni ilyen készülékről? Nekem is van kettő, egy komplett, Rákosi címeres pecséttel ellátott, amin a zár, és hátul a zsanér fekete festésű, illetve egy erősen hiányos darab, ahol ezek a részek tábori(?) zöldek (vagyis ilyen színmaradványok vannak rajta).

"Még a nyolcvanas évek elején is használták – igaz, akkor már nem az MN hanem a PV.
Amikor katona voltam, láttam olyan néphadsereges kiadványt, amelyben a 65M gyakorlóba öltözött honvéd efféle készüléken „levelez.”"

Félreérthetően fogalmaztam. Arra gondolok hogy a 45 előtt gyártott dobozokba szerintetek még a hatvanas években is szereltek készüléket?

A bal oldali szerintem háború környéki, a jobbos egyértelműen a hatvanas évekre hajaz. Ezek az alsó-rögzítésre alkalmas kondik jellegzetesen katonai holmikban fordulnak elő a hatvanas évektől. Lehet civil cuccban is, de akkor az kimondottan ipari célokat szolgált. Megbízhatóak mint az atomóra, nem nagyon pukkadnak, száradnak ki.

A balos nehezebb ügy, lévén, ezek szinte egy kaptafára készültek. A Remix épülete most is megvan Kőbányán, a nagy templom melletti utcában. Anno, úgy tizensok éve dolgoztam abban a házban. :)

Miklós, mondanál valamit ezekről a kondenzátorokról? Kb. mikorra tehető a gyártásuk?

http://postimage.org/image/iy548rpx7/

Még a nyolcvanas évek elején is használták – igaz, akkor már nem az MN hanem a PV.
Amikor katona voltam, láttam olyan néphadsereges kiadványt, amelyben a 65M gyakorlóba öltözött honvéd efféle készüléken „levelez.”

Ezzel azt akarjátok mondani hogy még a hatvanas években is a 45 előtt gyártott dobozokat használták? Ezt nem gondolhatjátok komolyan. :)

Teljesen egyetértek.
Üdv.

Szerény véleményem szerint, ezek a készülékek, egytől egyig "elmennek" egy világháborús gyűjteményben is változtatás nélkül.
Most jöhet a kőzápor, mint a Bryan életében...

Azért érdekes hogy, a betűzés a háború után használt darabokon nem lett eltüntetve, hiszen így feleslegessé vált a felülbélyegzés is. Elképzelem ahogy valaki az ötvenes években ezzel a betűzéssel használja a készüléket valahol vidéken, és a sötét besúgó csak ennyit hall az ajtó mögül: Szabadka, Ungvár, üteg! Fél óra múlva ott a fekete autó!

Az előttem szólókkal egyetértek, sokat gyártottak belőle. Ami megmaradt, a háború után átbélyegezték és felhasználták.
Üdv.

Erről jut eszembe, Kedves Rádiós, olyat láttál-e,a típusból, aminek a bakelit dobozába más betűzés volt préselve? Részemről kizártnak tartom, hogy 1945 után olyan bakelitdobozokat gyártottak volna le, ahol U-Ungvár, Sz-Szabadka szerepel. Ezért inkább volt bőséges készlet, ami elhasználódott, ha más betűzéses változatok nem ismertek.

Kissé vitatkoznék: PUSZTA RÁNÉZÉSRE én sem nyilatkoznék a koráról. (Nem mintha ÓRIÁSI SZAKTEKINTÉLY lennék, de talán magam láttam a legtöbbet belőle a T. Tagság soraiból.) Az egyik kutya, a másik eb. :)

Akad otthon olyan, bőven a háború után készült (példának okáért Kádár-címeres) telefonos „bizgerám,” amelyen pl. a Svéd és Társa felirat olvasható a bakelitbe nyomva. :)

Sok volt belőle, hát elhasználták.

"Nyugodtan vedd meg, és tedd a gyűjteményedbe mint háborúst, a gyártás pontos ideje sosem fog kiderülni."

Ez azért nem teljesen igaz. A benne lévő alkatrészekből lehet következtetni a korára.

Hóhahó! Ugyan azon a linken már ott a jó szöveg. A régit kidobtam és betettem az újat. :) Hiába no, a technika!!!

Köszönöm!

Szia!

Nekem is. Ezt még a régi honlapra írtam, szerintem a konvertáláskor megsérült. Majd mindjárt kikeresem az eredetit, s ismét fölteszem, ezt meg letörlöm.